Kezdőlap NÖVÉNYVÉDELEM A szőlőtelepítésről

A szőlőtelepítésről

429
MEGOSZTÁS

Obrázok1FGFGFGFGFMinden évben sor kerül szőlőtelepítésre kisebb vagy nagyobb mértékben. A szőlőtelepítési kedv újra visszatér a kiskertekbe. A szőlősgazda legnagyobb vállalkozása az új szőlő telepítése, éppen ezért kell nagy figyelmet fordítani erre a munkafolyamatra. A régi szakkönyvekben azt tanácsolták, akkor szabad telepíteni, amikor tavasszal már kellően felmelegedett a talaj, tehát leggyakrabban április második felében. A telepítés időpontját kikísérletezve azonban kitűnt, hogy mennél korábban telepítettünk szőlőt, annál erősebb fejlődést tapasztaltunk az év folyamán. Ha tehát a talajelőkészítést – a mélylazítást – sikerült elvégezni és a talaj körülbelül négy hétig üllepedett, akkor már legjobb ősszel telepíteni, erre nagyon jó a téli fagymentes napokon való ültetés. A nyugalmi időszak alatt – novembertől márciusig – telepített szőlő korábban fakad és erősebben fejlődik. Az őszi és téli ültetéskor elmaradhat a beöntözés is, ilyenkor gondosan tömörítsük a földet a gyökerekhez. A talajfertőtlenítés szükségességéről már az ültetés előtt tanácsos meggyőződnünk. Ugyanis a talajlakó kártevők, mint a mocskospajorok, drótférgek, cserebogárpajorok több évig károsítanak a talajban. Migráló életűek és ilyenkor hidegben már nem látjuk őket, mert a talaj alsó rétegeiben tartózkodnak, de tavasszal felfelé jövet kiéhezve minden fiatal gyökeret elpusztítanak. Ha a területünk fertőzött, akkor ajánlatos a kiásott gödör aljába megfelelő mennyiségű talajfertőtlenítő szert szórnunk pl. Diazinont 10 G 5 gr/ m2, melyet betakarunk, egy vékony 2-3 cm-es földréteggel és csak utána ültetjük az oltványt. A legjobb azonban, ha tavasszal az egész területen elvégezzük a talajfertőtlenítést, ha nem tettük meg a talajforgatáskor. Az őszi telepítéskor azonban a szokottnál magasabban kupacoljunk, mert a kis földhalom később megsüllyed és az elültetett oltvány a tél folyamán takarás nélkül marad, a fagyoknak, vadkárnak és kiszáradásnak kitéve. Fontos, hogy telepítéskor alap, vagy indító trágyát adagoljunk, mert ilyen az ültetvény életében már soha többé nem adódik. Ezzel ugyanis javarészt már eldőlhet a szőlő leendő termőképessége. Forgatással a trágya jól elkeverhető a talajjal, és mélyre vihető. Közismert ugyanis, hogy csak a nitrogéntrágya mosódik le könnyen a talajba, a kálium és a foszfor a felső rétegekben kötődik meg és nagyon lassan mozog a talajban. Telepítéskor így a talaj alsó részeibe nagyobb mennyiségű foszfort és káliumot juttatunk és ott tartalékokat halmozhatunk fel a következő évekre. Csak harmonikus és az adott talajnak megfelelő trágyázás adhat jó eredményt, ezért a szerves és műtrágyát együtt adagoljunk. A szerves trágya lehet érett istállótrágya vagy komposzt. A szerves trágya nagy értéke, hogy nemcsak tápanyagokat, hanem sok hasznos talajbaktériumot is tartalmaz. A háztáji kertekben a kisebb telepítésre szükséges tápanyagmennyiséget mindenképpen adjuk meg. Ez gyakorlatilag 10 négyzetméterenként 60 kg szervestrágyát és 4 – 7 kg különböző műtrágyát jelent. A soványabb, kizsaroltabb talajokon nagyobb, a gazdagabb, pihentebb talajokon kisebb mennyiséget adjunk. Ha nincs szerves trágya, akkor háromszoros mennyiségű műtrágyát adagoljunk, természetesen vegyük figyelembe a műtrágya hatóanyagtartalmát is. A műtrágya mindig hatásosabb, ha a szerves trágyával együtt adagoljuk. Ügyeljünk arra, hogy a szerves trágya érett legyen, mert az el nem bomlott komposzt vagy éretlen szerves trágya további bomlása során tápanyagot von el a szőlőtől, s nemhogy elősegítené a fejlődést, inkább károsan hat rá. Aki tehát szőlőt akar telepíteni és művelni, az saját érdekében alaposan készüljön fel rá.

Csekes Zoltán mérnök

DUNATÁJ HETILAP