Kezdőlap HÍR-MIX A komáromi Vmk Egressy Béni nevét viseli

A komáromi Vmk Egressy Béni nevét viseli

508
MEGOSZTÁS

Galambos Pál református lelkipásztor és Juhász Julianna fia Benjámin 1814. április 21-én látta meg a napvilágot. Iskoláit az miskolci református gimnáziumban és a sárospataki főiskolán végezte. Kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt – édesapja időközben meghalt, özvegyet és hat gyermeket hagyván hátra– nem folytathatta iskoláit, 1833-ban Mezőcsáton iskolamesterséget vállalt; ez időből valók zsoltártanulmányai, és ekkor vette fel az Egressy nevet. 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.

1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra. Összesen 47 zeneművet írt, melyek közül 35 jelent meg nyomtatásban. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844- ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára azonban tíz évvel később, 1861. március 9-én került sor. Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, rendkívül fiatalon, harminchét évesen halt meg Pesten. A komáromi önkormányzat múlt heti ülésén – ahol több javaslat, (Liszt Ferenc, Seress Rezső) név is felvetődött –, végül annak a hányattatott sorsú fiatalembernek a neve mellett döntöttek, aki komáromi katonáskodása idején a Klapka-indulót szerezte. Ezzel a döntéssel tovább nőtt a Vmk kulturális értéke, hiszen az épület szomszédságában áll Nagy János szobrászművész alkotása, Egressy Béni szobra.

 

DUNATÁJ HETILAP 49/2019

hirdetés