Kezdőlap HÍR-MIX A Komáromi Öregdiákok 11. tagsági összejövetele

A Komáromi Öregdiákok 11. tagsági összejövetele

136
MEGOSZTÁS

2015. október 17-én tartotta 11. tagsági összejövetelét A KOMÁROMI MAGYAR GIMNÁZIUM ÖREGDIÁKJAINAK ÉS TANÁRAINAK BARÁTI KÖRE a Selye Gimnázium dísztermében.

01oregdiak talalkozo2015

Az időpont nem volt szerencsésnek mondható, mert ugyanebben az időben ünnepelte a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége megalakulásának 25. évfordulóját, s így soha nem tapasztalt kevés volt a létszám.

Farkasné Dr. Bartakovics Adrianna köszöntötte az elnököt, MUDr. Viola Pált, az alpolgármestert, Keszegh Bélát, a dél-komáromi Prohászka Marcell nyugalmazott tanárt és a jelenlevőket. A tanárnő diákjai énekkel, szavalattal és zeneszámmal színesítették az összejövetelt.

A társulás elnöke, MUDr. Viola Pál bevezetőjében kifejtette, hogy egy-egy ilyen találkozás, összejövetel öröm, az ifjúság felidézése, a csevegés lehetősége. Viszont, nem szabad arról sem megfeledkeznünk ebben a megbolydult világban, hogy az anyanyelvünkön való oktatást támadják. Majd az összejövetel egyik lényeges programpontjáról, a tisztújításról beszélt.

Keszegh Béla alpolgármester vette át a szót, köszöntötte az egybegyűlteket. Örömmel újságolta, hogy végre városunkban „bugyog” az élet. Úgy, mint régen, szellemi központnak kell lennie a Selye Gimnáziumnak és Komáromnak is. Beszélt a „selyés” életérzésről. Szívügyünknek kell tartani az intézmény létét és a benne zajló életet.

Keszegh alpolgármester szavait erősítette meg Andruskó Imre igazgató úr is, aki köszöntötte az 1945-ben érettségizett, „legöregebb” jelen lévő diákunkat, Salinkáné Langschadl Katalint, valamint a gyémántmatúrás Kamocsai Gyulát, az intézmény hajdani tanárát. Beszédében kitért a tanulmányi versenyekre, eredményekre, s idézte Várszegi Asztrik főapátot, hogy „az iskola tanítványaiban és nevelőiben hordja erejét.“ Az intézményben jelenleg több járásból, városból, községből 574 diák tanul, számuk /hála/ évről évre emelkedik. Andruskó igazgató úr megemlékezett a háború utáni mostoha körülményekről is, amikor egyik napról a másikra 660 tanuló és 40 tanár került utcára. Említést tett arról, hogy két hete ünnepeltük, hogy 65 évvel ezelőtt ismét magyar nyelven taníthattak az intézményben, s 20 éve, hogy felvette az iskola a gimnázium hajdani tanulójának, Selye Jánosnak nevét. Andruskó igazgató úr biztosította az egybegyűlteket, hogy továbbra is a magas szintű tudásra, az egészséges toleranciára, a múlt értékeinek ápolására törekszik majd nemcsak az iskola vezetősége, de tantestülete is. Hiszen a múlt, a jelen és a jövő egymás nélkül elképzelhetetlen, ezt ábrázolja a díszterem falán levő fa is, amelyet még a bencések készíttettek. Igazgató úr köszönetet mondott a szponzoroknak, kiemelte Farkas Attila, volt tanítvány segítségét.

Ezután került sor az egyes bizottságok összetételének megszavazására, majd a szót MUDr. Viola Pál vette át, hogy megtartsa elnöki beszédét. Szívhez szólóan kezdte, „barátoknak, testvéreknek” nevezte az öregdiákokat. Beszélt a kezdetekről, a 2004-es (megalapítás), 2009-es (bejegyzés) és a 2011-es (szervezeti működési rend) évről, s 2012-ről, amikor elnök lett. Megemlékezett az intézmény nemrég elhunyt tanáráról, Farnbauer Béláról. Beszélt a Komáromi Öregdiák újság megjelentetéséről, s köszönetet mondott Harsányi Zoltán mérnöknek, aki a Ján Korec Alapítvány elnökeként 2000 euróval támogatta a lap kiadásának költségeit. Leköszönőjében kiemelte Prohászka Marcell (pedagógus, nyugalmazott igazgató, tiszteletbeli öregdiák-tanácsadó, külföldi állampolgár) segítségét, megköszönte a leköszönő Fehér István alelnök munkáját, valamint Slančíkné Bognár Zsuzsanna (pénztáros), Dr. Körtvélyesi Piroska (az ellenőrző bizottság elnöke), Lovász Gabriella (a lap kiadásáért felelős), Jakab Erzsébet (jegyzőkönyvvezető) és Fehér Erzsébet (iskolatitkár, ellenőrző bizottsági tag, tördelő szerkesztő) sokrétű munkáját, valamint Stirber Lajos zenepedagógus, Sagát István mérnök, Nagy Ferenc mérnök, költő, Langschadl István mérnök, tanár, Kocsis Károly Atilla és Andruskó Imre igazgató s nem utolsó sorban Farkasné Dr. Bartakovics Adrianna segítségét. MUDr. Viola Pál megtisztelésnek vette, hogy az Öregdiák társulás elnöke lehetett, s ismertette a vezetőség magvát: Nagy Ferenc mérnököt, Slančíkné B. Zsuzsannát, nyugalmazott pedagógus, Langschadl István tanárt. Beszédét azzal zárta, hogy jó lenne, ha új tagokkal gyarapodna a tagság.

A vitában elsőként Langschadl István mérnök mutatkozott be az egybegyűlteknek. 1971-ben a gimnáziumban érettségizett, majd a gépészmérnöki diploma megszerzése után a gazdasági életben dolgozott, pedagógusi képesítést szerzett, s a közéletben is tevékenykedett.

MUDr. Viola Pál ígéretet tett, hogy a kezdetekben az új elnöknek segítségére lesz.

Stirber Lajos sokrétű tevékenysége ellenére is igyekszik az Öregdiák társulást támogatni.

Fehér Erzsébet a tagság számának bővítéséről, a tagok összetételéről (a legidősebb a 96 éves Szalontayné Kenessey Margit) beszélt.

Dr. Egriné Dr. T. Szonja (e sorok írója) egy egész más jellegű felszólalással, a pedagógus emlékszoba megteremtésével foglalkozott.

A vita után következett a tisztújítás: a jelenlévők egyhangúlag elfogadták az új elnökség – Langschadl István mérnök (elnök), MUDr. Viola Pál (alelnök) és Slančíkné Bognár Zsuzsanna (pénztáros) –, valamint az ellenőrző bizottság – Dr. Körtvélyesi Piroska (elnök), Lovász Gabriella és Fehér Erzsébet (tagok) – összetételét.

Végül Nagy Ferenc mérnök ismertette a határozati javaslatot, s Farkas tanárnő záró szavait a Himnusz közös eléneklése követte.

A tagsági összejövetel a közös fénykép elkészítésével folytatódott, amelyet Stefankovics József (Fotójakó) készített az Európa udvarban, és a késő délutánba húzódott kellemes fogadással végződött a Klapka Étteremben, melynek vezetője Hajabács Mária – az előző évekhez hasonlóan – személyesen üdvözölte a jelenlévőket. Köszönet mindkettőjüknek!

Dr. Egriné dr. T. Szonja

Mivel mindnyájunk közös ügyéről van szó, egészben hozzuk le Egriné T. Szonja hozzászólását:

Tisztelt Egybegyűltek!

Biztosan találkoztak felhívásommal a pedagógus emlékszoba létesítése érdekében az Öregdiák és a Dunatáj hasábjain.

Városunk polgármestere, Stubendek László mérnök, a Dunamenti Múzeum igazgatója, Dr. Csütörtöky József és Gimnáziumunk igazgatója, Andruskó Imre úr segítségével városunkban szeretnék megvalósítani egy egyedi dolgot, ami még Szlovákiában sincs, pedagógus emlékszobát a Zichy palotában. E dolog kivitelezésével Csütörtöky igazgató úr Vanya Péter történészt bízta meg.

Magyarországon is csak Martonvásárhelyen létezik Brunszvik Terézia Múzeum, a kisiskolások tárlata. Volt alkalmam látni. Nagyon szép.

A már említett ötlet akkor fogalmazódott meg bennem, amikor ismerőseim arról számoltak be, hogy pedagógus apósuk, szüleik után talicskával vitték ki a szemétbe iskolával kapcsolatos tárgyi emlékeiket. Szerintem ez nagy kár!

Sajnos a közelmúltban több volt tanárkollégánk hagyott itt bennünket. Jó lenne a hagyatékukban megmaradt iskolai dolgokat leadni a múzeumban, s ott időszakos kiállításokon gyönyörködne benne volt diák és annak hozzátartozói, leszármazottai.

Most érkezik haza Kanadából a Selye hagyaték, amelynek szintén helyet ad városunk a Selye Egyetemen.

Nem lenne szabad megfeledkeznünk Kultsár Istvánról sem, aki egész könyvtárát városunkra hagyta. Nekik is szánnánk az emlékszobában 1-1 sarkat.

Kérem Önöket, legyen az tanár, diák vagy hozzátartozójuk, támogassák e nemes kezdeményezést!

Köszönöm!

MEGOSZTÁS
Előző cikkHadak útján
Következő cikkVárosi rangra emelik Bőst