HAZA KULTÚRA A jubileumi 70. évadot is szűkös anyagi keretek közé kell beszorítani a...

A jubileumi 70. évadot is szűkös anyagi keretek közé kell beszorítani a Jókai Színházban

313
hirdetés

Gál Tamás Jászai Mari- és Deszka-díjas színművésznek, a Komáromi Jókai Színház igazgatójának Varga Emese művészeti vezetővel közös sajtótájékoztatójával és társulati üléssel zárult július 1-én a tavaly Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett Komáromi Jókai Színház 69. évada. A színházvezetés az anyagi gondok ellenére igyekszik méltóképpen megemlékezni elődintézménye, a Magyar Területi Színház 1952. október elsejei megalakulásáról és a társulat 1953. január 31-én tartott első, Tűzkeresztség című előadásának bemutatójáról. A társulati tagok voksai alapján az idén Molnár Xénia kapta a Ferenczy Anna-díjat.

Az évadzáró sajtótájékoztató egyik pillanata

Varga Emese a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a kisebb-nagyobb megszakításokkal, betegszabadságokkal párosuló járványidőszakban a nagy- és stúdiószínpadon összesen 11 saját bemutatót tartottak és 1 vendégelőadást hívtak meg, illetve 113 előadást játszottak.

A nehéz időszakban is heroikusan munkálkodtak, ügyelve a szakmai igényességre és a nívóra, s a korábban elmaradt diákelőadásokkal kapcsolatos tartozásaikat is törlesztették. „Megpróbáltuk kihozni a maximumot a minden tekintetben sokszínű, ám kemény évadból“ – hangzott el. Az egyes produkciókról időközben részletesen beszámoltunk.

Gál Tamás hozzáfűzte, örvendetes, hogy mindegyik produkciójuknak más főszereplője volt. Ellenben azt sajnálattal közölte, hogy az előző színházvezetés „kihúzta alóluk az alapítványt“, ezért az onnan várt pénzeket a saját polgári társulásuk létrehozásával pótolták. A Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) átszervezése, illetve az a tény, hogy annak a színházak és független színházi kezdeményezések támogatásáról döntő bizottsága csak augusztusban ül össze, késlelteti a remélt támogatások szétosztását. A korábbinál szigorúbb rendszer közepette a támogatást igénylő és mástól irigylő pályázók pedig – gyakran indokolatlanul – egymást jelengetik fel, a Kultminoron belüli klikkesedés pedig tovább ront az áldatlan helyzeten.

„Sajnos, nincs megfelelő képviselete a kultúránknak, és a megfelelő akarat sincs meg. Eközben legalább a magyarországi támogatásunk biztos, s ha esetleg hibát vétünk az elszámolás során, arra az illetékesek csak figyelmeztetnek, de nem büntetnek pénzelvonással minket“ – emelte ki az igazgató, aki nem érti,

nemrég egy itteni sajtóorgánum hogyan kérhette őt arra, nyilatkozzon az Orbán-kormány ellen, amelynek inkább hálával tartoznak.

A direktor azt is fájlalja, hogy Nyitra megye csak a rezsiköltségekre és a balesetveszélyes állapot orvoslására nyújt támogatást, de onnan a művészeti tevékenységekre egy centet sem kapnak. Ez ügyben már a megyei képviselőkkel is tárgyaltak, de mivel a szlovák kormány 5 millió eurót akar elvonni a megyétől, cseppet sem reménykeltő a helyzet. Ráadásul az eddigi szponzoraik közül a pandémiás időszakban többen visszaadták a vállalkozói engedélyüket, mert maguk is padlóra kerültek, tehát tőlük sem remélhetnek pénzt. Helyettük próbálnak új támogatókat találni.

“A két hazai magyar kőszínházunk kevés ahhoz, hogy minden frissdiplomás színészt le tudjunk szerződtetni, pedig olyan tehetségekről van szó, akik esetenként 500 jelentkező közül jutottak be a „Színművészetire“. Sőt, Szvrcsek Anitát is szívesen szerződtetnénk, de Nyitra megyétől többlet-státuszokra nem kapunk pénzt, ezért legalább külső munkatársként próbáljuk feladatokkal ellátni őket“

– fejtette ki.

A színház továbbra is nyitott a Komárom Városával, az Egressy Béni VMK-val és az alternatív színházi csoportosulásokkal, illetve további kulturális intézményekkel közös rendezvények megvalósítása iránt. Az oktatási tárca anyagi támogatásával pedig további online irodalmi segédanyagokat akar készíteni az alap- és középiskolák számára, amelyek az eddigi visszajelzések alapján a jelenléti oktatás során is hasznosnak bizonyulnak.

A továbbiakban Varga Emese ecsetelte a jubileumi, ám „szűkös anyagi keretek közé beszorított 70. évad tervezett repertoárját, amely 6 nagyszínpadi és 4 stúdióelőadást tartalmaz. Schwechtje Mihály kortárs szerző Örökség című színműve a stúdiódarabok közül átkerül a nagyszínpadi produkciók közé, ahol szeptember 16-án lesz a bemutatója. Október 28-án tartanák a Martin Huba rendező és csapata által színre vitt cseh Langer-dráma, a Külváros nagyszínpadi premierjét, amelyben Tóth Tibor volt színidirektor is szerepel.

Márciusra időzítették A Pál utcai fiúk című Molnár Ferenc-regény Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián nevével fémjelzett színpadi változatát, amit az ipolysági Rédli Károly rendez. A harmadik nagyszínpadi produkció kapcsán színészválogatást tartanak, amelyre a pozsonyi „színművészetis” hallgatókat is várják. A további 3 nagyszínpadi előadás a székesfehérvári Vörösmarty Színházból (Boeing, Boeing…– Bagó Bertalan rendezése), a Miskolci Nemzeti Színházból (Nóra – Béres Attila rendezése) és a Soproni Petőfi Színházból (István király – Pataki András igazgató-főrendező rendezésében, Boráros Imre, Kossuth-díjas színművészünk címszereplésével!) érkezik Komáromba.

A stúdióbérletes előadások közé egyetlen saját produkcióként tartozik majd a Bagó Bertalan által rendezendő Mesterkurzus című tragikomédia. Továbbá bérletessé válik a Dialóg nonprofit szervezettel közösen e héten bemutatott Mindennapi tenyerünket című, Tóth Attila által a néhai jóbarátja, Benkő Géza színművész emlékére írt nyomoreszk. Harmadikként a kassai Thália Színház igazgatója, Czajlik József által rendezett Varsói melódiát, többek között Lucskai Róbert szereplésével láthatja a stúdióbérletet váltó közönség, amely negyedikként a kassai színtársulat Apa, Anya, Pia című előadást nézheti meg.

Az immár Ferenczy Anna-díjas Molnár Xénia Tótné szerepében

A bérlethirdetés augusztusban indul, és újdonságnak számít majd a premier utáni csütörtökre szóló Csemadok-bérlet, amit a Csemadok egykori KB-titkáráról, a MATESZ-t megalapító Fellegi Istvánról neveznek el. Az is elhangzott, hogy a vendégprodukciókért cserébe „jókais“ előadásokat mutatnak majd be az érintett színházakban, így mindenki jól jár… A legutóbbi „dialógos“ drámapályázat fődíjas művével, N. Tóth Anikó Kacagó királykisasszony című meséjének a bemutatásával pedig a legkisebbeknek akar kedvezni a színház.

A KJSZ társulata igyekszik majd eleget tenni egy-egy marosvásárhelyi és zselízi fesztiválra, valamint több magyarországi színházba szóló meghívásnak, a kerek jubileumra fókuszál. Annak kapcsán színháztörténeti kiadványt jelentet meg, s a helyzettől függően az említett két jeles nap közül főként január 31-re helyezi a hangsúlyt. Ünnepi gálaműsort tervez, amely keretében a nyugdíjas színművészek és a KJSZ-szel együttműködő vendégművészek munkáját is megköszöni.

“Miközben a szlovák kormány nagyon rosszul kezeli a kultúra helyzetét, fontos, hogy a hazai magyar színházcsinálók ne forgácsolódjanak szét, s ne váljanak még manipulálhatóbbakká, ahelyett közösen képviseljük a saját érdekeinket! Színház nélkül lehet élni, de minek?“

– hangsúlyozta végül Gál Tamás. Varga Emese hozzátette: a jelenlegi áldatlan állapot a két világháború közti időszakra emlékeztet, amikor aggasztóan sorvadt a hazai magyar színházkultúra…

Kérdésünkre, hogy történtek-e személyi változások, e választ kaptuk: Culka Ottó átszerződik a nyitrai A. Bagar Színházhoz, amely új vezetése remek szerepeket ígér neki.

Vendégművészként azonban szívesen tér majd vissza a Jókaihoz. A sajtótájékoztató után a társulat Szentpéterre utazott, ahol szponzori ebéddel párosuló évadzáró ülést tartottak. Rendhagyó módon ott szavaztak az idei Ferenczy Anna-díjas színész személyéről is, s ez alkalommal a választása Molnár Xéniára esett, aki 2002-ben végzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, s legutóbb a Béres Attila által rendezett Tóték című Örkény-drámában Tótnét alakította. A díjazottnak az olvasóink nevében is gratulálunk!

Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk

hirdetés
Previous articleAhol félszáz férfi tekintetéből, mosolyából olvashat(t)unk – tárlatmustra a komáromi „Zichyben“
Next articleA KáPé, azaz a Králik Podcast 5. adásában a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója