Amióta világ a világ, év vége közeledtével mindahányszor gombamód szaporodnak a jóslatok, a varázsgömbjükbe meredő látnokok nem éppen édeni állapotok beköszöntével ringatnak bennünket, éppen ellenkezőleg, se szeri, se száma katasztrófák, háborúk, járványok és terrorista támadások kilátásba helyezésének. De kár lenne rájuk fecsérelni a szót. Egyet azonban biztosan tudhatunk arról, hogy milyen lesz a 2016-os esztendő. Elárulom: szökőév következik…
S ebből adódik, hogy egy nappal hosszabb lesz, mint egy átlagos esztendő. Ez ugyan nem megy ritkaságszámba, mert a világ legtöbb országában használt Gergelynaptár pontatlansága miatt négyévenként megismétlődik. Ma már iskolai tananyag annak megválaszolása, hogy miért van ez így, de ne legyünk restek, s néhány mondat erejéig próbáljuk meg felidézni az egykor tanultakat. Eleink sok-sok évszázaddal ezelőtt a Cézár nevéhez fűződő úgynevezett Julianus-naptár szerint tengették mindennapjaikat. Mivel a rómaiak kora óta a 16. századig eltelt hosszú idő alatt jelentős eltérés mutatkozott a naptári és a csillagászati év között, XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte a régi naptárból adódó tíznapos eltérés korrigálását, pontosabban a nevéhez fűződő Gergelynaptár bevezetését. Furcsa lehetett, hogy az 1582. október 4-én, csütörtökön nyugovóra tért emberek másnap október 15-re, péntekre ébredtek, s így tíz kerek nap egyszerűen eltűnt az életükből, mintha átaludták volna… Azt már Krisztus urunk földi helytartójának csillagászai és naptárszerkesztői is tudták, hogy közös művük, a Gergely-naptár pontosabb ugyan, mint amit római elődeik fabrikáltak, de mégsincs teljesen szikronban a csillagászati évvel. A Gergely-naptár szerint ugyanis egy átlagos év hossza 365,2425 nap, míg a csillagászatié 365,2422. S hogy mit számít mindez a látszólag semmiségnek tűnő eltérés? Idővel bizony nagyon is sokat. Annak érdekében, hogy elkerüljék elődeik hibáját, négyévenkét beiktattak egy szökőévet, s így kompenzálták a különbséget. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a február négyévenként nem 28, hanem 29 napból áll. Rövid magyarázatként talán ennyi elég is lenne, de ajánlom, végezetül lapozzunk bele az új naptárunkba. A nyári időszámítás március 27-én veszi kezdetét és október 30-ig tart. A tavasz már március 20-án beköszönt, a nyár június 21-én kopogtat, az ősz szeptember 22-én, a tél pedig december 21-én. Az év leghosszabb napján közel tizenhat órán át süt le ránk a nap, addig a legrövidebb napon mindössze nyolc óra hosszat tartózkodik a Nap a látóhatár fölött. Különös, de igaz, hogy a Nap körüli keringésünk során január 2-án leszünk a legközelebb központi csillagunkhoz és július 4-én a legtávolabb. Azoknak, akik még ennél is többre kíváncsiak, a figyelmébe ajánlom az ógyallai csillagvizsgáló 2016-re szóló Csillagászati évkönyvét, amelyet Eduard Pittich állított össze és Ladislav Druga szerkesztett.
(németh)
DUNATÁJ HETILAP 51-52/2015
