HAZA SZÍNES - ÉRDEKES Kossuthkifli: végre igazán igényes magyar sorozat érkezhet

Kossuthkifli: végre igazán igényes magyar sorozat érkezhet

1065
hirdetés

Erős alapanyag, nagy nevek a stábban, komoly költségvetés, rengeteg utómunka: lehet, hogy Rudolf Péter minisorozata, a Kossuthkifli felidézi az egykor kimagasló magyar tévéfilmes minőséget? Drukkolunk is, aggódunk is.

14240
Március 15-től teljesen új közmédiája lesz az országnak – ezt már tudjuk, és egyelőre fenntartásokkal kezeljük. Ám ha más nem is, egy pozitív hozadéka még lehet a megújulásnak: ha a Kossuthkifli olyan jó lesz, amilyennek ígérkezik, akkor újra lehet olyan sorozatunk, amilyenekről egykor híres volt a hazai tévés-filmes szakma – és amitől nem menekül sírva a néző az első szembejövő trashreality-re. Ha viszont ez így lesz, az felvet egy kínzó kérdést: jelesül, hogy miért száműznek egy ilyen volumenű produkciót a szabad szemmel alig látható nézettségű Duna TV-re?

A Kossuthkifli Fehér Béla azonos című regényéből készül, és hangulatilag nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy tipikus Jókai-regényt és annak paródiáját egyben, ötvözve Rejtő Jenő groteszk figuráival, némi népmesei jelleggel, de történelmi hűséggel is – és Rudolf Péter rendező-producer elmondása szerint a hatrészes minisorozat is ilyen lesz. Úgy fogalmazott: „Helyenként groteszk, vadromantikus, humorban gazdag, 19. századi történelmi road movie, ami tulajdonképpen egy új műfaj. Fehér Béla fantáziája és a magyar történelem találkozása”.
14239
A 171 órányi anyagból, 4600 csapónyi snittből, 5011 vágással készült, 1148 CGI-trükköt tartalmazó Kossuthkifli közel 200 helyszínen forgott, több mint 100 színészt vonultat fel. A nyersanyagból utómunka és vágás után három hosszú játékfilm is kitelne, ehelyett választották a sorozatformátumot: hat darab 52 perces epizód kerül majd a Duna TV műsorára március 15-től hat vasárnap estén keresztül, este 20.59-kor. A rendező leginkább az elengedéssel küzd a projektben: „Valóban hatalmas anyagról beszélünk, és mivel én szöszmötölős alkat vagyok, valószínűleg egy év múlva is úgy kellene elkergetni a vágószobából. Most ott tartunk, hogy fel van díszítve a karácsonyfa, kezünkben már ott a csillagszóró, a fényfüzérrel pedig a konnektor felé indulunk” – tette hozzá.

A 75 napos forgatás 2013 októberében fejeződött be, azóta az utómunkálatok zajlanak. A szokatlanul sok utómunkát a sorozat sztorija és a korhűség igénye indokolja: a történet ugyanis egy postakocsi útját követi Pozsonyból Debrecenbe, keresztül az 1849-es, a szabadságharc nyomait jócskán magán viselő Magyarországon. Azaz utómunkában kellett megoldani azt is, hogy ne maradjanak zavaró, korban nem odaillő elemek az anyagban, és azt is, hogy a más nem létező helyszínek megjelenjenek – ami rengeteg animációt kívánt.
14241
„Van olyan jelenet, melyben Haumann Péter a Pozsonyt „alakító” Sopronban bemegy egy ajtón, Fóton a műterembe érkezik, és kinéz az ablakon, majd Kőszegen lép ki az utcára. Az egyik pillanat lehet, hogy júliusban, a második augusztusban a harmadik pedig szeptemberben történt. Ezek összehangolása logisztikailag komoly próbatétel volt a gyártás számára, és talán nem is kell megmagyarázni, hogy ez szakmai értelemben színésznek s rendezőnek mekkora kihívást jelentett. A másik nagy feladat a történetben gyakorta felbukkanó misztikus figurák, lelkek, csodák megteremtése volt a komputer segítségével. A magyar történelem nem teszi már lehetővé például, hogy egykori mezővárosokon hajtsunk keresztül, így fel kellett építeni háttereket, városokat” – magyarázta, hozzátéve, hogy remélhetőleg a nézők észre sem fogják venni a valós és az animált helyszínek közti különbségeket. A rendező szerint éppen ezért hasonló történelmi sorozatot korábban – a számítógépes technika fejletlensége miatt – nem is lehetett volna leforgatni.

„A hangutómunka sem volt kisrealista, de hát a csodáknak meg kell ágyazni. Ezért is szerettem bele ebbe a történetbe, egyszerre mutatja meg a történelmet, de főképp a kisemberekre gyakorolt hatását. Mit érzett meg egy honpolgár a szabadságharcból, mennyi tévedés, összefeszülés, indulat, félreértés határozta meg a történéseket” – fejtette ki Rudolf Péter, kiemelve, hogy a regény nagyszerűségét többek között az adja, ahogy a szabadságharc utáni állapotot megfelelteti a mai kornak: „azok a viták, amiket itt ma lefolytatunk, ahogy ma vitatkozunk, ahogy ma meg vagyunk osztva, az nyilván akkoriban is ugyanúgy megvolt már”. Elmondta azt is, hogy igyekezett a lehető legkisebb mértékben „belenyúlni” a regénybe, és az író reakciói alapján ez, úgy tűnik, sikerült is.

A sorozat az Omnibus Film produkciója, a rendező-producer Rudolf Péter, aki Hársing Hilda dramaturggal, és a film operatőrével, Kapitány Ivánnal együtt készítette a sorozat forgatókönyvét. A díszlettervező Sárdi Zoltán, a jelmezeket Balla Ildikó tervezte, a zenéről Hrutka Róbert gondoskodott. A Kossuthkifli költségvetése 816 millió forint, melyből 505 millió forintot az MTVA finanszírozott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig 100 millióval támogatta a produkciót, a fennmaradó összeg pedig szponzori támogatásokból állt össze.

A fő szerepekben Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos láthatók, az epizódszerepekben feltűnik többek közt Törőcsik Mari, Básti Juli, Bezerédi Zoltán, Szabó Győző, Lukáts Andor, Balikó Tamás, Méhes László, Scherer Péter, Szarvas József, és maga a rendező is.

tv.hir24.hu

Fotók: MTVA

hirdetés
Previous articleCinkos hallgatás
Next articleSzakmai fórum Komárom jövőjéről