HAZA DUNATÁJ Komárom várának törökverő főkapitánya

Komárom várának törökverő főkapitánya

1125
hirdetés

FŐKAPITÁNYA legtehetségesebb magyar hadvezérek népes panteonjában az elsők között szerepel a tizenötéves háború kimagasló alakja, gróf erdődi Pálffy Miklós (1552-1600), aki nagybirtokos köznemesi család sarjaként életét a törökellenes hadjáratoknak szentelte és rövid élete során egészen az országbírói főméltóságig vitte. Fényes győzelmeiről és haditetteiről sok bejegyzést olvashatunk Magyarország 16. századbeli történetében, melyek felsorolása is messze meghaladná a rendelkezésre álló terjedelmet, s ezért az alábbiakban csak azokra a hadieseményekre szorítkozom, amelyek Komárom várának főkapitányaként vezénylete alatt térségünkben, a Hódoltság és a királyi Magyarország akkori határvidékén zajlottak.

Pálffy Miklóst 1584-ben nevezték ki komáromi főkapitánnyá, s négy év múlva az érsekújvári főkapitányságot is megkapta. Számos csatában és ostromban vett részt, többek között elfoglalta Párkányt és Visegrádot, részt vett EsztergoFOKAPITANY2m ostromában, bevette Vácot, nevezetes haditettei között tartják számon a tatai vár 1597-es visszafoglalását a töröktől, amikor sikeresen alkalmazta korának új fegyverét, a patarát, azaz a petárdát, amellyel sikerült berobbantania a vár kapuját. Ugyanezt egy évvel később a győri vár visszavételekor is sikeresen alkalmazták Pálffy katonái. A komáromi végvári vitézek is számos sikeres cselt vetettek Pálffy itteni főkapitánysága idején. Erről többek között így ír a jeles komáromi történetíró, Takáts Sándor „Komáromi daliák a 16. században” című könyvében: „1584-ben a hős Pálffy Miklós neveztetvén ki komáromi kapitánnyá és Túry Márton vicefőkapitánnyá, a komáromi vitézek ismét szép napokat éltek. A budai basák leveleiből ugyanis azt olvassuk, hogy Pálffy gyakran adFŐKAPITÁNY3ott engedélyt a bajviadalra s a törököknek hitleveleket is küldözgetett, hogy bátran jöhetnek, semmi bántódásuk nem esik.” 1584 novemberében maga Pálffy vezette a komáromiakat a törökök uralta Esztergom alá. Akkori szokás szerint harminc vitézét a vár alá küldte, hogy a törököket kicsalja velük a mezőre, ám azok már tanultak a hasonló, és számukra nem éppen kedvezően végződött eseményekből, és nem rohantak a vesztükbe. A komáromiaknak azonban így is sikerült levágniuk a jó bajvívó hírében álló török vitézt, Deli Halilt. A cselvetések és az egymásra való rácsapások szinte napirenden voltak, s a törökök is gyakran tiszteletüket tették Komárom falai alatt. A kellemetlen meglepetések elkerülése végett ezért Pálffy többek között palánkkal vetette körül a komáromi révet, ahol a magyar naszádok horgonyoztak. Ez ellen Szinán budai basa, aki nagyvezérként később sikertelenül ostrom alá vette Komáromot, szép magyarsággal megírt levélben tiltakozott Pálffynál. Tudnivaló, hogy a basák magyar írnokokat tartottak, és a bécsi császárral is magyarul leveleztek, és a török császár előtt csakis a kor akkori szokása szerinti magyar viseletben jelenhettek meg a császár követei. Pálffy főkapitánysága idején a törökök három év alatt harmincszor támadták meg Komáromot, amit Pálffy is megelégelt és 1587-ben elhatározta, hogy személyesen vezeti a komáromiakat a török ellen. A budai törökök ellen indított hadivállalkozás azonban ezúttal a komáromiak számára balul ütött ki. A törökök – szokásuk szerint – ez alkalommal is jelentősen eltúlozták a komáromiak veszteségeit. Azt jelentették ugyanis, hogy 700 levágott fejet és 500 foglyot zsákmányoltak. Pálffynak – írásbeli beszámolója szerint – valójában 278 embere hiányzott a sikertelen vállalkozás után. Amikor Szinán nagyvezér 1594-ben ostrom alá fogta Komáromot, már nem Pálffy volt a vár főkapitánya. Az ostromlott várnak elsőként Pálffy sietett hadaival a segítségére, s amikor bevonult a várba, annak fokáról még látta a túlsó parton elvonuló, az ostromot feladó török had utóvédjét. Amikor a bécsi haditanács az ostrom után felmentette Braun Erazmust komáromi főkapitányi tisztsége alól, 1594. november 17-én ismét Pálffyra ruházták ezt a tisztséget, akinek a vicekapitánya Kiss Farkas lett. Mindez természetesen csak néhány kiragadott mozzanat egy kiváló magyar hadvezér életéből és tetteiből, akiről Tatán a hagyományőrzés jegyében minden évben megemlékeznek.

És Komáromban, amelynek
a végvárát védte?

NÉMETH ISTVÁN
(A szerző illusztrációs felvételei)

DUNATÁJ HETILAP 22/2016

hirdetés
Previous articleElképesztő lesz az idei Komáromi nyár
Next articleTÚSZEJTÉS ÉS HELIKOPTERES, KOMMANDÓS BEVETÉS GÚTÁN!