Kezdőlap Egyéb Kezdetét vette a reformáció emlékéve

Kezdetét vette a reformáció emlékéve

14
0
MEGOSZTÁS

A reformáció kezdete 1517. október 31., amikor Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára

img_5549
A budapesti Művészetek Palotájában rendezték meg a nagyszabású megnyitóünnepséget (Fotó: MTVA)

A budapesti Művészetek Palotájában  rendezték meg péntek este azt a nagyszabású megnyitó ünnepséget, mellyel kezdetét vette a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév Magyarországon.

A budapesti Művészetek Palotájában január 6-án 17 órakor kezdődő programot 17 óra 30 perctől csúsztatott élő adásban követhették a tévénézők az M5 és a Duna World műsorán is.

Az eseményen számos közéleti személyiség, miniszterek, államtitkárok vettek részt, köztük Hildigund Neubert, türingiai államtitkár asszony, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint a protestáns egyházak vezetői és a testvéregyházak képviselői.

Az ünnepséget közvetítette, a vendégekkel beszélgetett Bényi Ildikó műsorvezető. Elsőként Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét üdvözölte, aki ünnepi beszédét a következő szavakkal kezdte: „A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal“.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere üdvözölte az egybegyűlteket (Fotó: MTVA)

A miniszter úgy fogalmazott, a reformációt nem lehet ünnepelni, főleg nem, mint a katolikus egyház feletti győzelmet. “Egy hajó van, egy egyház van, ezért hitünk szerint egy egyház részei vagyunk, még ha részekre szakítva is” – fogalmazott. Balog szerint hálát kell adjunk mindazért, amit a világméretűvé nőtt reformációnak köszönhetünk. Ez pedig az erős hit, az Isten iránti bizalom, a nemzeti nyelv, a kulturális és gazdasági erő és a megújult tudomány.

A közel kétórás megnyitó ünnepségen egymást követő  műsorszámokban elsőként  Fassang László orgonaművész lépett fel. Elhangzott a J.S.Bach által komponált reformáció himnusza is. Majd a Lutherániai Énekkar és a Budapesti Vonósok előadása következett Kamm Salamon és Medveczky Ádám karnagyok vezényletével. Ezek a dalok a reformáció korai szakaszának művészeti világát idézték.

Az egyes műsorszámok közötti szünetekben a reformáció szimbolikus közös asztalához ültek le a fellépő művészek, előadók és ki-ki tolmácsolta saját, hozott reformátori gondolatát.

A megnyitó ünnepség második részét a 90. Zsoltár 1. és 9. versével nyitották – Te benned bíztunk eleitől fogva. Majd egy csodálatos, ún. kontakt tánc következett a debreceni  Immánuel Otthon és Iskola egyik növendéke, Kulcsár Tamás és tanára, Győri Zsófia, az otthon igazgatója előadásában. A közönség hosszú vastapssal köszönte meg a különleges előadást.

Ezt követően a Baptisták Központi Énekkara Oláh Gábor vezényletével Kodály 121. genfi zsoltárát adta elő. Aztán Mécs Károly színművész Reményik Sándor Templom és iskola című versét szavalta. A reformáció késői szakaszának művészeti világát idéző darabokból a Debreceni Református Kollégium Kántusa és a Psalterium Hungaricum Kórus Gárdonyi Zoltán művét mutatta be Berkesi Sándor vezényletével. Orgonán Tóka Ágoston működött közre.

Ezután a Luther Márton életét bemutató 12 részes rajzfilmsorozat egy rövid részlete következett. Az alkotók, Richly Zsolt rendező és Lackfi János forgatókönyvíró 12 epizódból, egyenként 13 percből álló sorozata a reformáció 500. évfordulójára készült.

Szintén először láthatta a közönség Georg Friedrich Händel a Messiás című oratóriumából készült modern, magyar nyelvű, látványos feldolgozást, melynek színpadi bemutatójára április 25-én kerül csak sor. A részlet, amelyet a nézők ma az emlékév ünnepélyes megnyitóján láthattak, egy duett volt Malek Andrea és Karácsony János előadásában. A Mint tiszta szívű pásztor című duett énekeseit a Budapesti Vonósok kísérték, Várkonyi Mátyás vezényletével.

A rendezvény végén az emlékévet Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az emlékező közösség előtt Kövér úgy fogalmazott a reformációról, hogy az a fél évezreddel ezelőtt, bűnbánatban fogant és az anyanyelvben kiteljesedő erkölcsi forradalom, mely reményt, példát és egyben mércét is jelent mindannyiunknak.

A rendezvény végén az emlékévet Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg (Fotó: MTVA)

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, a reformáció megújította Európát és Magyarországot. „A reformáció civilizációs, korszakalkotó szerepe abban rejlik, hogy meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, az egyén méltóságát és felelősségét, minden ember egyenlőségét Isten szemében“ – fogalmazott.

Kövér László szerint a reformáció ma is reményt ad arra, hogy az elkövetkező ötszáz évben is megmaradunk, azaz „a reformáció erkölcsi forradalma nemcsak reményt, hanem példát és mércét, felelősségünk és kötelezettségeink felismerésének lehetőségét is jelenti. Adja Isten, hogy élni tudjunk vele!“ – fejezte be ünnepi gondolatait a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév központi megnyitóján az Országgyűlés elnöke.

A reformáció emlékév ünnepi megnyitójának zárásaként a teltházas  MüPa minden vendége felállt és közösen énekelték el nemzeti imánkat, a Himnuszt.

A Reformáció Emlékbizottsága az idén csaknem négyszáz programot szervez, illetve támogat  a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévben. Az emlékévre felkészítő két esztendőben, 2015-ben és 2016-ban hatszáz programot, projektet valósítottak meg évenként ötszázmillió forintból, a 2017-es emlékév négyszáz programjára pedig egymilliárd forintot fordítanak szerte a Kárpát-medencében.

Szalai Erika

felvidek.ma

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here