Kezdőlap AUTÓVILÁG JaguarXF 2.0D Prestige: Kiemelkedik a konkurenciából

JaguarXF 2.0D Prestige: Kiemelkedik a konkurenciából

43
MEGOSZTÁS

04„A Jaguar XF különleges kincs a nagyszedánok között. Ha együtt teszteltük volna az Audi A6-ossal vagy a Merci E-vel, azokat is szétmarcangolta volna… Ránézésre is érzékibb, mint bármelyik konkurense, de nemcsak a szemet, az összes érzékszervet elkápráztatja.” Így indítja egy magyarországi kollégám ennek az autónak a tesztjét, amiből teljesen nyilvánvaló: a felső középkategóriás Jaguar egy profi autóítészt is képes expresszív megnyilvánulásokra ragadtatni.  Hogy miért és mivel, arról nekünk is alkalmunk volt meggyőződni, miután egy hetet tölthettünk el a 180 lóerős, dízelmotoros, automata váltós, Prestige szereltségű változat volánja mögött.

Alaktan, besorolás

Felső középkategóriás, prémium-szegmensbeli limuzinról van szó, más szóval az említetteken kívül a BMW 5-ös vagy a Lexus GS közvetlen vetélytársáról. Amely azonban – muszáj újra idéznünk – „ránézésre is érzékibb, mint bármelyik konkurense.”  Méghozzá annak ellenére, hogy az elődhöz képest visszafogottabb; ezzel nyilvánvalóan szélesebb potenciális vevőkör volt a cél. Ami viszont megmaradt, illetve jött: a brutális orr, közepén a tagolatlan, koromfekete hűtőmaszkkal, a domború (és futballpályányi méretű) motorháztető, a szupersportkocsikat idéző kopoltyúk, az áramvonalas oldalüvegezést határoló krómkeret, az ugyancsak sportkupékat megszégyenítően lapos hátsó szélvédő, alattuk a késpenge formájú, 92 cm (!!!) hosszú lámpatestek, legalul pedig a 245/40 R19-es kerekek. Utóbbiakat ugyanúgy lehetetlen elnézni, mint az autó többi egzotikus részletét: ha méreteik fölött esetleg el is siklana a szem, a tűzpiros jaguárpofák egészen biztosan odarántják. Summa summarum: ennyi még mindig bőven elég ahhoz, hogy az angol arisztokrata MÁS legyen, mint német és japán konkurensei…

Belvilág

Kezdjük azzal, hogy az autó nemcsak szegmensbeli hovatartozása miatt tágas, hanem azon belül is a legszűkebb élmezőnybe tartozik. Az utastér szélességét jól illusztrálja a két elülső ülés közti távolság, a 23-24. ábrán látható hátsó lábhely pedig nem igényel kommentárt. Ugyanakkor még mindig maradt elég hely a csomagoknak is, a koffer ugyanis bőven túl van a fél köbméteren. (Az viszont megdöbbentő, hogy itt van az AdBlue dízeladalék töltőnyílása; kb. úgy fest ott az a kupak, mint a régi Škodákon a vízpumpa kenőfeje.) Az utaskörnyezethez visszatérve: kellően érződik az autó luxusjellege, de szerencsére itt sem hajtották túl a dolgot. Van néhány diszkrét faberakás, valamivel hangsúlyosabb zongoralakk, az ülések perforált bőrkárpitja viszont mindent überel. Ja, és még valami, amiből tudjuk, hogy egy Jaguarban van szerencsénk ülni: a startgomb megnyomása után méltóságteljes lassúsággal felemelkednek a szellőzőnyílások redőnyei. „Mint amikor megcsillan az ezüsttálca a lakáj kezében…” – idézem újra magyarországi kollégámat, mert ezt senki nem tudná érzékletesebben leírni.  Végül pár szó az alap- és opciós szereltségről, ami olyan, amilyen ezen a szinten már joggal elvárható: kétzónás légkondi, elülső/hátsó tolatószenzorok, parkolókamera, navigáció, elülső/hátsó ülésfűtés, fűthető volán, panorámatető, 380 wattos Meridian hifi, erőteljes, mégis bársonyos basszusokkal…

Az országúton

Az autó erőforrása a márka új, kétliteres Ingenium turbódízel-családjának középső tagja volt; a másik kettő 163, illetve 240 lóerős. (Rajtuk kívül az autó még 340/380 lovas benzinmotorokkal kapható a hazai piacon.) Az egészséges kompromisszumot képviselő dízel –tekintélyes teljesítményének és nyomatékának köszönhetően – impozáns dinamikával mozgatja a jókora testet, de ami még ennél is fontosabb: rokonszenvesen keveset fogyaszt! A 13. ábrán látható adatok csakugyan szinte sokkolják az embert: a legjobb menetátlag 3,8, a három utolsó úté 5,1, a legutolsóé – amit már én követtem el – 5,7 l/100 km. Soha nem hittem volna, hogy egy bivalyerős nagylimuzinnal elért ilyen fogyasztásért valaha is röstelkedni fogok, de a számítógép nem ismert pardont… A fogyasztáson kívül dicséretet érdemel még a villámgyors  nyolcgangos  ZF automata váltó, amely Sport és Eco módba is kapcsolható. A márka kőkeményen sportos gyökerei pedig úgy vetülnek át ebbe (az egyébként hátsó meghajtású) főúri utazóverdába, hogy pl. a menetstabilizátor jóval többet megenged az e kategóriában megszokottnál. Egy kemény kanyarban már hagyja kicsit megúszni a fart – pont annyira, hogy még ne legyen nehéz helyrerakni, de már ízelítőt adjon a magasabb rendű autózásból…

ADATLAP

Hengerűrtartalom: 1999 cm3
Teljesítmény: 132 kW (180 LE)@4000
Nyomaték:   430 Nm@1750–2500
Sebességváltó: nyolcfokozatú automata
Legnagyobb sebesség: 229 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 8,1 s
Gyári átlagfogyasztás:4,3 l/100 km
Tesztfogyasztás: 5,2 l/100 km
CO2-kibocsátás: 114 g/km
H/Sz/M: 4954x1880x1457 mm
Csomagtér:540 l
Üzemanyagtartály: 66 l
A modellcsalád induló ára: 42 521 €
A tesztelt típus induló ára: 49 222 €
A tesztautó ára: 71 800 €

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here