hirdetés:
rolo


mu

hirdetés

hirdetés WELL

hirdetés

  • Itt az ősz! : Az almatermés betegségei szüret idején A jó minőségű alma megtermelése és kiváló tulajdonságainak m...

hirdetés flp logo 180x150

Dunataj.sk is gold certified

Pocitadlo.sk

Itt az ősz!

Az almatermés betegségei szüret idején

almaA jó minőségű alma megtermelése és kiváló tulajdonságainak megőrzése mind a nagyüzemben, mind a háztáji gazdaságban egyaránt követelmény. Az egyes minőségi tulajdonságok, mint például a méret, színeződés, már a szüret idején adottak, ugyanakkor az alma belső szöveti elváltozásai, melyeket tárolási betegségeknek is nevezünk, éréskor és szedés után befolyásolhatók. A szállítás és tárolás során jelentkező betegség az alma húsbarnulása. Elsősorban a 60 mm-nél nagyobb átmérőjű terméseken jelentkezik. A tünetekre jellemző, hogy a gyümölcs húsa megbarnul, megpuhul, kásás lesz. A betegség kialakulásának oka a túlérettség. A technikai érettségben leszedett almákon kevésbé fordul elő. Az alma taplófoltossága elsősorban a tárolókban jelentkezik, de már a szüret előtt is megfigyelhető. A tünetekre jellemző, hogy a gyümölcs héján elszórtan 2-3 mm átmérőjű, kerek, gyümölcshúsba mélyedő barna foltok láthatók. A gyümölcsfoltok keserű ízűek. A betegség ellen hasonlóan kell védekezni, mint a lenticella-foltosság ellen. Az almatermés legjelentősebb tárolási betegsége a lenticellás foltosság, amely már a szüret előtt, még a fákon lévő gyümölcsökön jelenik meg. Az ilyen gyümölcs nagyban veszít az értékéből. A lenticella-foltosság egyik altípusa a Jonathán-foltosság. A betegség legfontosabb növénye a Jonathán, ám ez az almafajta már csak itt-ott fordul elő, viszont időközben már más piros héjú almafajtákon is tapasztalható. Itt a betegség inkább a nagyobb és jól színeződött terméseken károsít leggyakrabban. A lenticella-foltosságra jellemző, hogy a foltok nemcsak a lenticella körül, hanem a gyümölcshéjon bárhol megjelenhetnek. A betegség fő oka a kalciumhiány (Ca), amely egyrészt a nehéz felvehetősége, vagy a talajban levő mészhiány miatt fordul elő gyakran. Azonkívül több közvetett oka is lehet, hogy az alma mészellátottsága nem kielégítő. Gyakori ok a savanyú talaj is, vagyis a 6,9 pH alatti értékek. A nagy adagú káliummal (K) történő trágyázás is kiválthatja. A mész (Ca) felvételét az időjárás is befolyásolja. A száraz időjárásban a termésfoltosság intenzívebb. Azonban a leggyakrabban itt a nagyobb méretű gyümölcsön és a későn szüretelteken jelentkezik. Azonkívül a magas hőmérsékleten szedett gyümölcsök gyorsabban öregszenek, s ezeket a betegség jobban károsítja. A betegség megelőzése céljából el kell kerülni a fent leírt rendellenességeket, szükség esetén 3-4 alkalommal, egy-két hetes időközönként mésztartalmú levéltrágyákkal kell permetezni az almafákat. Ilyenek például a Lamag Ca (0,5 %), Wuxal Calcium (0,6 %) és még hasonlóak, melyekből bő választék áll rendelkezésünkre a gazdaboltokban. Mind a gyümölcsöskertben, mind a virágoskertben fontos a megfelelő növényvédelem ősszel is, így sok apró munka vár ránk. A gyümölcsöst is ideje rendbetenni, szüreteljük le a még le nem szedett almát, körtét, diót, és gondoskodjunk a téli tárolásukról, vagy ha nem tudjuk az összes gyümölcsöt eltenni a következő évre, főzzük be a megmaradt gyümölcsöket. A rothadó vagy beteg gyümölcsöt ne tegyük el tárolásra, mert megfertőzheti az egészséges gyümölcsöt, sőt ezek befőzésre sem alkalmasak, és sajnos a komposztba sem érdemes tenni, így marad az égetés vagy a hulladék. Ősszel tegyünk enyves gyűrűket a fákra, hogy a téli araszoló és más kártevő ne jusson fel rájuk. Ma már számtalan olyan termék van a mezőgazdasági boltban, amely a növényvédelem terén nagy segítségünkre lesz, ilyenek a sárga lapocskák, amelyek mind szobanövényre mind fákra- bokrokra kiakaszthatók. Itt maga a sárga lap van bekenve egy erős ragasztóval, így a mászó és repülő kártevők beleragadnak. Hasonló megoldással lehet kapni enyves gyűrűt is, amelyet a fa törzsére kell körben felragasztani, így védve a fát a kártevőktől, hangyáktól. A gyűrűt tavasszal érdemes eltávolítani, hogy a hasznos rovarok ne akadjanak fent rajta. A szőlőt, a rózsákat, a leandereket, hibiszkusz- és a gyümölcsfákat is érdemes lepermetezni, hiszen a kártevők és a különböző tetvek most rakják le a petéiket, így azok a következő tavasszal a meleg hatására fejlődésnek indulnak. A leandert és a hibiszkuszt mielőtt bevinnénk a téli szálláshelyére, permetezzük le biola, vagy biofluid vegyszerrel, mert ez elpusztítja az esetleges kártevőket. A lehullott faleveleket és nyesedéket terítsük szét, hagyjuk megszáradni, majd aprítsuk össze, vagy dobjuk a komposztra, ha nincs komposztáló edényünk, egyszerűen a száraz és aprított leveleket terítsük szét a fák és bokrok alatt. A beteg vagy fertőzött növényi részeket égessük el, ezek semmiképp ne kerüljenek bele a komposztba.

-la-

DUNATÁJ HETILAP 37/2016

Hozzászólok

Ezeket a HTML tagokat használhatja

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>