Kezdőlap HÍR-MIX Gútán a két iskola elsős diákokért folytatott harca még korántsem fejeződött be…

Gútán a két iskola elsős diákokért folytatott harca még korántsem fejeződött be…

892
MEGOSZTÁS

Mi lesz a végső megoldás?

Az elmúlt hetek legtöbb vitáját régiónkban a gútai Corvin Mátyás Alapiskola és a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola közötti kapcsolat (?), illetve az elsős osztályok megnyitásáért folytatott harc váltotta ki. Egy évvel korábban az egyre súlyosbodó helyzettel már foglalkozott az önkormányzat, amely a két iskola igazgatónőjének feladatul adta, hogy rendezzék kapcsolataikat. Az önkormányzat arra kérte őket, hogy próbáljanak megoldást találni arra, hogy ne forduljon elő az, hogy miközben a II. Rákóczi Ferenc AI-ba alig íratnak be gyerekeket az első osztályba, addig a Corvin Mátyás AI-ba túljelentkezés van. Sajnos egy év elteltével sem változott a helyzet, sőt úgy néz ki, hogy szeptemberben csak nagy nehézségek árán lehet majd az „öreg” iskolában elsős osztályt nyitni. Igaz, a Corvin Mátyás Alapiskolában sem rózsás a helyzet, ugyanis az elkövetkező hat évben az anyakönyvi kimutatások szerint demográfiai mélyhullámba kerül Gúta. Olyan alacsony a születések száma, hogy hamarosan a három magyar alapiskolában (két önkormányzati állami, illetve egy egyházi) jó esetben is csak 1-1, mintegy 15 fős osztályt lehet nyitni. Egyes érdekcsoportok az önkormányzat legutóbbi döntése után, amely szerint 2/3-os arányban a két önkormányzati iskola egy iskolaközpontba való átmeneti összevonásáról határozott, hatalmas ellentámadásba lendültek. Az észérvek helyett az emóciók kerültek előtérbe, olyan petíciógyűjtést kezdeményeztek, amely jogilag elfogadhatatlan, viszont egyre inkább érezhető volt, hogy a lakosság körében is egyfajta megosztást okozott. Néhány napi várakozás után az önkormányzat döntésével kapcsolatban Horváth Árpád polgármester élt vétójogával és a határozatot nem hagyta jóvá. Az alábbiakban a polgármestert kérdeztük az eseményekről.

* Sokakat meglepett az, hogy azt az önkormányzati döntést, amely szorgalmazta a két önkormányzati iskola összevonását és átmenetileg egy nagy iskolaközpontot hozott volna létre, végül megvétózta. Miért kényszerült erre a lépésre? – Szó sincs arról, hogy esetleg valaki is befolyásolt volna ebben a döntésemben. Rádöbbentem viszont arra, hogy egyesek pártharccá degradálták ezt az önkormányzati lépést. Személyesen tájékoztattam az MKP országos vezetését az ügyről, ahol egyértelműen megállapítottuk, hogy érdekcsoportok bomlasztó munkája következtében félretájékoztatták az embereket. Eleve úgy állították be, mintha a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolát be akarnánk zárni, s elhallgatták azt, hogy valójában azt szeretnénk elérni, hogy egy erős, az oktatásban élenjáró iskolaközpontunk legyen. Megfeledkeztek arról is, hogy a szülőknek joguk van megválasztani gyermekeik számára azt az iskolát, amelybe íratni szeretnék elsős csemetéjüket. Szükségesnek látom egy szélesebb körű konzultáció kialakítását városunkban, s azt, hogy városunkon kívül is reális képet alkothassanak a gútai eseményekről.
* Mi van akkor, ha ismételten az önkormányzat elé kerül ez a javaslat? – Szerintem erre nem kerül sor, bár mindenki elismeri, hogy sem a határozattal, sem pedig a vétóval nem oldódott meg semmi. Az alapprobléma, hogy az elkövetkező években tovább folytatódik majd a harc a gyerekekért. Én annak a híve vagyok, hogy egy pedagógusnak nem szabad meghátrálnia a kihívások elől, s hogy nincs buta gyerek, az oktatón múlik a sikeressége.
* Az ellentábor legfőbb érve az volt, hogy nem volt kellőképpen tisztázva az iskolák közötti probléma. – Városi televíziónk „vágás nélkül” közvetíti az önkormányzati ülésekről a felvételeket, tehát mindazok, akiket érintett – akár személyesen, akár nosztalgia miatt –, figyelemmel kísérhették, hogy tavaly már többször is tárgyaltuk ezt a problémát. Az iskolatanácsokban rendszeresen, az önkormányzati tanácsban folyamatosan foglalkoztunk az iskolákkal, elemeztük a kilátásokat. Az a tanulmány, amely a demográfiai fejleményeket is összefoglalta, jóval az önkormányzati ülés előtt az iskolatanácsok elé került. Mit kellett volna még tennünk? Azt senki se kérje tőlünk, hogy minden házba bekopogjunk, elmondjuk a véleményünket főképp akkor, ha arról még nem született döntés. A januári önkormányzati ülésen azok a képviselők határoztak, akiket a választók a képviselői székbe ültettek, tehát megbíztak bennük. Ezúttal miért nem hittek ítélőképessségükben?
* Sokan felhívták a figyelmünket arra, hogy a Híd, vagy a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség azonnal iskolamegmentő szerepben tetszelgett, de az MKP is nyilatkozatot adott ki. Elpolitizálódott a helyzet és ön is kénytelen volt meghajolni a „felsőbb” szervek előtt? – Nem, hiszen az MKP elnökségét ismételten tájékoztattam az önkormányzat döntéséről, ahol a résztvevők elismerték, hogy szerintük is ez az egyetlen járható út
a gútai magyar nyelvű oktatásügy talpra állításához. Sajnos a másik fél nem az összevonással foglalkozott, hanem azzal, hogy nemzetközi vonalon is azt hintse el, hogy megszüntetnek egy felvidéki iskolát, holott ez hazugság. Ha az egyre gyérülő diákszámmal kapcsolatosan van megoldási javaslatuk, azt viszont örömmel fogadnánk. A két gútai iskola összevonásával valójában nagyságrendben is csak a komáromi és a környékbeli nagy iskolákhoz hasonlított volna. Belegondolva, más Gútához hasonló, a népesség nyelvi összetételében is megegyező városokban (Ógyalla, Párkány, Nagymegyer) egy magyar tannyelvű alapiskola működik. Nálunk most három van…
* Egyesek az önkormányzati iskolába való beiratkozási kedv csökkenését az egyházi iskola tevékenységével magyarázzák. – Az egyházi iskola több, mint két évtizedes múltra tekint vissza, a katolikus és a református gyerekek számára ad általános és hitbeli oktatást. Lényegében kisebb megingásoktól eltekintve stabil diákszámuk van. Legnagyobb meglepetésemre néhány olyan véleménnyel találkoztam, ahol nehezményezték, hogy az egyházi iskola 1,8 milliós támogatást kapott, sőt azt is állították, hogy a komáromi Marianum egyházi iskola tevékenysége is kihat a gútai iskolák helyzetére. Tegyük átláthatóvá a helyzetet. Először is tudni kell azt, hogy az egyházi iskolába is zömével gútai gyerekek járnak. Vajon az ágálók közül hányan nehezményezték, hogy az iskola tanulói kölcsönzött tornateremben, a főúton áthaladva mennek testnevelési órákra? A nagylelkű magyar adomány ezt a helyzetet oldja meg úgy, hogy a délutáni órákban a tornatermet a város lakósai is igénybe vehetik majd.
* Más is szereti a szép iskolát… – Erre sem lehet panasz, hiszen a Corvin Mátyás AI uniós támogatással történő felújításán kívül a Rákóczi AI belső szépítése, a szociális helyiségek modernizálása mellett a tornaterem tetőzetének cseréjére is sor került, jelenleg pedig a padlózat felújítása folyik. A szlovák tannyelvű alapiskola épületét is sikerült felújítanunk, a statikai hibákat kijavítani. Az oktatás körülményeivel nincs gond, bár szeretnénk, ha az iskolákon egyre több speciális oktatási szaktanterem nyílhatna. Ezen a téren nincs lemaradásunk.
* Végső konklúzió? – Folytatódnak a tanácskozások, ezen a héten a négy iskola igazgatójával közösen ülünk asztalhoz, mert ez nem két iskola ügye, a város összes diákja oktatásáról van szó. Közösen kell kidolgoznunk az esetleges megoldásokat úgy, hogy senkinek az érdeke ne sérüljön és ne gátoljuk, hanem segítsük iskolásaink magas színtű oktatását. Most nyugalomra és megfontoltságra van szükség.

 

DUNATÁJ HETILAP 7/2017

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here