Kezdőlap DUNATÁJ Görögországban a fenséges Meteoráknál

Görögországban a fenséges Meteoráknál

70
MEGOSZTÁS
Ide kellett egy kolostornyi követ előbb szamárháton, majd kosárban felhúzni…
Ide kellett egy kolostornyi követ előbb szamárháton,
majd kosárban felhúzni…

Lehet már tíz egynéhány éve is, hogy utoljára voltunk a görög szárazföldön. Mivel párommal most a műemlékek megcsodálása helyett pihenni vágytunk és nagyokat úszni a tengerben, ezért is választottuk idén nyáron már harmadízben Paráliát. Piéria tartományban ugyanis megtalálható a tenger, a homok, a só és az isteni szellő, mely a mitikus Olimposz csúcsairól leszáll a paradicsomba illő szépséges partokhoz.

Az Olimposzi Riviéra kedvelt fürdőhelye 7 km hosszú aranyhomokos tengerparttal rendelkezik. A görögök vendégszeretete páratlan, s a szórakozási lehetőségek kimeríthetetlen tárháza ez az üdülőközpont. Imádtuk az esti sétákat, az utcai bazárok pezsgő forgatagát, az éjszakai élet pulzáló ritmusát, s jó volt gyönyörködni a csodálatos freskókkal díszített ortodox templomokban. Egy idő után azonban úgy érzi az ember, hogy a napozás, az úszás, a lustálkodás már nem elégíti ki, többre vágyik – új ismeretek szerzésére. Mivel majd tíz éven keresztül jártunk a görög szárazföldre üdülni, így már akkor minden fakultatív kiránduláson, ami csak létezett, részt vettünk. Eljutottunk a fővárosba, Athénba, a Meteorákra, az istenek szent helyére, az Olimposzra, Thesszalonikiba, részt vettünk különféle hajókirándulásokon. Nehéz volt most dönteni, hogy mit is nézzünk meg újból. Párommal a fenséges Meteorák mellett döntöttünk. Paráliától 200 km-re található Görögország legnevezetesebb látnivalója, a Meteorák, ami magyarul annyit jelent, hogy levegőben lebegő. Ez a sajátságos környék tele van gigantikus torony- és csipkealakú sziklákkal, amelyek egyenként 100-150 méter magasak. A monda szerint a 11. században remeték éltek az itteni barlangokban, melyek mellett imafülkéket vájtak ki, ahol vallási gyakorlataikat végezték. Az ortodox vallás azonban előírta híveinek a közös imát, a templomi istentiszteletet és az áldozást is. Így jött létre az első templom, a Remetelak, majd a 14. századtól fokozatosan megjelentek a magányra vágyó szerzetesek is. A függőleges sziklafalakat egymáshoz kötözött, felhúzható létrák segítségével lehetett megmászni. Ide kellett egy kolostornyi követ előbb szamárháton, majd kosárban felhúzni. A kolostorok fénykorában 24 épületből szállt fel az ima. A kolostor jelentette a középkor legjelentősebb szerzetesi közösségét. Ma már a 600 évnél idősebb 24 bizánci kolostorból 6 szerzetesi kolostor látogatható. Valamennyi a Peneiosz folyó völgyére néz. 1920-ig ezeket az épületeket csak 30-méteres létrákon lehetett megközelíteni. 1960-tól új utakat, hosszú, sziklába vájt lépcsősorokat, szakadékokat áthidaló hidakat építettek Kalambakától a kolostorokig. A kolostorok anyaga kő, vörös cseréptetővel, fakarzatokkal. A szerzetesek számára szűk cellák, templomok, közös étkezési helyek, refektóriumok készültek. A sziklákba ciszternákat vájtak, hogy felfogják az esővizet. Mi két kolostort METEORAK2látogattunk meg bizonyos szabályok betartásával: a nők csak hosszú szoknyában és fedett vállal léphettek be, a férfiak hosszú nadrágban szintén fedett vállal. Az egyik a Metamorphoseskolostor volt, amelyet Athanassios szerzetes alapított 1380-ban templomnak, s a 16. században új épületrészekkel gazdagították. Belső díszítése a gazdag ikonosztáz aranyozott fából, csodálatos freskókkal. Kincsei relikviák, bizánci császárok ajándékai, keresztek, amulettek… Felbecsülhetetlen eszmei értékű hatszáz kötetes könyvtára, amely kézzel írott kódexeket tartalmaz. Betekintést nyerhettünk a szerzetesek hajdani életmódjába is, az eredeti fa- és ónedényekkel teli konyhájukba, a műhelyükbe, a koponyatárukba, a soksok hosszú lócás étkezőbe, a csendes kicsi imatermekbe, az ikonfestő műhelyekbe. Számos gyönyörű freskót, s a híres imára szólító harangot is láttuk. A kolostorban a múzeumi részen történt változás, amely az utóbbi évtizedben létesült. Ruhakiállítás nyílt, amely az elmúlt korszakokba kalauzolja a látogatót. A görög paraszti ruha mellett megtekinthetők a szerzetesi csuhák és a katonai öltözetek is, valamint a második világháborúból származó felvételek. A másik, a jóval kisebb Roussanou-kolostor a 14. században, magas hegy oldalába épült. Ma apácák lakják – női kolostor. A kápolnát Krisztus feltámadásának szentelték. Itt apácák árulják kolostoruk kőre festett mását, s akire szeretettel gondol a látogató, annak nevét felírathatja a kő másik oldalára. A kolostorok kertjei szépen gondozottak, a női kolostor kis udvara tele volt szebbnél szebb virágokkal. Nem is csoda, hogy a Meteorák 1988-ban bekerültek az UNESCO világörökségi helyszínei közé. Utunk következő helyszíne a Meteorák lábánál fekvő Kalambaka városa volt, ahol egy ikonkészítő műhelyt tekintettünk meg, megismerve az igazi ikonkészítő mesterek munkáját. A kézi készítésű ikonok a legdrágábbak, de a legszebbek is. A finom ebéd után még ellátogattunk a Tempi-völgybe, ahol a magas sziklák között folyik a Pineos folyó, itt a függőhídon átsétálva jutottunk át az Agia Paraszkevi barlangkápolnához. Közben, hogy megszépüljünk, megmostuk arcunkat az Afrodité-forrás vizében.

Dr. Egriné dr. T. Szonja

DUNATÁJ HETILAP 51-52/2015

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here