Kezdőlap KULTÚRA Feszty-emlékkiállítás nyílik a komáromi Duna Menti Múzeumban

Feszty-emlékkiállítás nyílik a komáromi Duna Menti Múzeumban

18
MEGOSZTÁS

Feszty Árpád-e46259_305_210mlékkiállítás nyílik június 13-án a komáromi Duna Menti Múzeumban. Az intézmény ezzel a tárlattal kíván megemlékezni a 100 évvel ezelőtt elhunyt magyar festőművészre.

Gaál Ida, a kiállítás kurátora a Felvidék.mának elmondta, a kiállításon nem csupán Feszty Árpád festményeit mutatják be, kiállításra kerülnek a művész személyes tárgyai, bútorai, valamint számos korabeli fotó is, melyeket a Feszty-család leszármazottai bocsájtottak a múzeum rendelkezésére. Megtudtuk: a Duna menti Múzeum állandó kiállításaként működő Feszty-gyűjteményt, amely tíz festményt tartalmaz, nem bontották meg, az emlékkiállításon igyekeznek olyan képeket bemutatni, amelyeket a múzeum még nem állított ki.
Gaál Ida érdeklődésünkre elmondta: a legjelentősebb és legismertebb Feszty-alkotásokat a rendkívül magas biztosítási díjak miatt ugyan nem tudták elhozni Komáromba, a kiállítás azonban így is számos érdekességet és ritkaságot tartalmaz. Bemutatják többek között Feszty utolsó alkotását, valamint olyan skicceket, vázlatokat, melyek alapján később Feszty nagy, monumentális festményei készültek. Látható lesz a kiállításon egy csendélet is, amely igazi ritkaság, a művészettörténészek szerint ugyanis Fesztynek ez az egyetlen ilyen témájú festménye. A kiállított alkotások zöme, ahogyan az emléktárgyak is, a Feszty-leszármazottak birtokában van, a komáromi tárlat azonban tartalmaz olyan festményt is, melyet egy budapesti műgyűjtőtől kapott a múzeum.
A június 13-i kiállítás megnyitóra egy kismonográfia is készül, amely két nyelven, szlovákul és magyarul is megjelenik. A mindössze 32 oldalas kötet szerzője, Görbe Márk budapesti művészettörténész, aki több éve foglalkozik Feszty Árpád művészetével.

Feszty Árpád 1856. december 21-én Ógyallán született. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreáltanodában végezte. 16 évesen vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe ment, ahol főleg a képtárakat tanulmányozta. Itt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán feltünést keltett egy tájképével és csakhamar elnyerte az állami ösztöndíjat. Később Párizsba ment, és 1878-ban a nemzetközi világkiállításon sikert aratott Delelő című képével, mely hamarosan elkelt. Még ez évben Velencébe ment, az itáliai város nagyon jó hatással volt művészetének fejlődésére. Ógyallai műtermében festette egy évvel később Pusztai találkozás télen című nagy vásznát, mely felkeltette iránta a művészeti körök komoly érdeklődését. 1880-ban ösztöndíjat nyert, és három évig Bécsben tartózkodott. Jellemző ereje különösen zsánerképekben domborodott ki (Kárvallottak, Bányaszerencsétlenség). Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is. 1896-ban a millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját. Ekkor festette a Bánhidi csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára. Ezt követően hosszabb ideig Firenzében tartózkodott nejével, Jókai Mór fogadott leányával. Itt festette Krisztus temetése című triptichonját, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította. Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott. Könyve 1897-ben jelent meg Budapesten, Az én parasztjaim címmel. 1914. június 1-én Lovranában hunyt el.

Felvidék.ma

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here