Kezdőlap NÖVÉNYVÉDELEM Elvethetjük a korai zöldségeket, ha nem fagyott a talaj

Elvethetjük a korai zöldségeket, ha nem fagyott a talaj

24
MEGOSZTÁS

Obrázok4Ha a föld fagya kiengedett – márpedig ez a tél nem sok kemény nappal büszkélkedhet –, a felszín megszikkadt, ne késlekedjünk a korai zöldségek vetésével. Csak az ősszel felásott talajba lehet – gereblyézés után – idejében vetni. Ez alól kivételt képeznek a homoktalajok, de mindenképpen jó, ha motoros kapával fellazítjuk a talajt. Azokat a magvakat vethetjük ilyen korán, amelyek alacsony hőmérsékleten is csíráznak és az átmeneti talajmenti fagyoktól nem károsodnak. Ilyen a borsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a spenót, a vöröshagyma, a hónapos retek, a fejessaláta és a mák. Tavaly sokan panaszkodtak, hogy az elvetett borsómagot a galambok alaposan megdézsmálták. Bizony ez gyakran előfordul, főleg akkor, ha sekélyen vetjük el a magot, és néhány árulkodó szem a felszínen marad. Ilyenkor a galambok (és más madarak: rigók, varjak és a baromfiak) rákapnak a vetésre és azt a magot is kiszedik, amelyik a felszín alatt rejtőzik. Többek között ezért is kell a borsót 5-6 cm mélyen vetni. Az apró magvakat viszont sekélyen, mindössze 2-3 cm mélyre vetjük. Ezeknél az a panasz, hogy a gondos vetés ellenére is túl sűrűn, vagy éppen gyéren kelnek a növények. A sűrű vetést később ki kell egyelni, ami fáradságos, hosszadalmas és keserves művelet. Pedig ha a sárgarépa, vagy a retek sűrűn kel, a gyökerek nem fejlődnek ki egyenletesen, korcs formájúak, hitványak lesznek. Régi törekvésük a kertészeknek, hogy az egyelést valahogy elkerüljék, és erre több módszer is kínálkozik. Egyesek összekeverik az elvetendő apró magot homokkal vagy hamuval; így ritkább és egyenletesebb lesz a vetés. Ennél jobb az úgynevezett szalagvetés, amikor a sorhúzó kapával széles, u-keresztmetszetű barázdát húzunk és ebbe szélesebb sorba vetjük el a magot. A legbiztosabb azonban a drazsírozott magok vetése. Az apró magvakat egy erre a célra kikísérletezett vivőanyaggal veszik körül. Minden drazséban csak egyetlen mag van, de minden drazséban van egy mag! Drazsírozásra csak elit minőségű magot használnak, így a jól elvetett drazsé egyenletes kelést tesz lehetővé. Mégis, mi az oka annak, hogy sokak szerint a drazsírozott mag egyenetlenül, rosszul kel? Nos, ennek az a magyarázata, hogy az ilyen mag keléséhez folyamatosan nyirkos talajra, azaz száraz időszakban öntözésre van szükség. Ha a talajban kevés a nedvesség, akkor a drazsé vivőanyaga nem nedvesedik át. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a mag csírázni kezd, de nedvesség hiányában a csírázás megakad, a csíra elpusztul. Ezért a drazsírozott mag vetése után többször öntözzünk! A másik baj a lassan, vontatottan csírázó magoknál szokott előfordulni. A petrezselyem, a vöröshagyma, a pasztinák magja 3-4 hétig is elfekszik a talajban. Ez idő alatt a gyomok kikelnek és elnyomják a később kelő, gyámoltalan haszonnövényeket. Sokan próbálkoznak előzetes gyomirtással, ám ez csak akkor lehet hatásos, ha a napi átlaghőmérséklet eléri a 8-10 oC-t. Ezért a lassan kelő magvakat ajánlatos jelzőnyövények magjával keverve vetni. Erre a célra alkalmas a hónapos retek, a fejessaláta és a fehér mustár. Az első kettő fiatal növényeit hasznosíthatjuk, a mustárt pedig egyszerűen kigyomláljuk.

DUNATÁJ HETILAP

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here