Kezdőlap RÉGIÓ Egyetlen bűne, hogy magyar volt! – Esterházy Jánosra emlékeztek Komáromban

Egyetlen bűne, hogy magyar volt! – Esterházy Jánosra emlékeztek Komáromban

38
MEGOSZTÁS

44480_200_200Halálának 57. évfordulóján emlékeztek meg Esterházy Jánosról Komáromban a mártír-politikus Nádor utcai emléktáblájánál. Az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés által március 7-én szervezett megemlékezésen a csehországi Mirovban elhunyt felvidéki politikust Fehér István méltatta.
A szlovák állampolgárságától megfosztott gimnáziumi tanár beszédében úgy fogalmazott: Esterházy politikai tevékenységét a szívós és a következetes munka jellemezte és minden alkalmat kihasznált, hogy a Szlovákiában rekedt magyarság és ezzel az összmagyarság érdekeit védelmezze. Kiemelte: Esterházy a kisebbségi magyarság képviselőjeként az egykori csehszlovák parlament munkájában aktív szerepet vállalt, és törvényes keretek között követelte Szlovákia autonómiáját és azon belül a magyarság számára a kisebbségi, nyelvi, kulturális, gazdasági jogok érvényesítését. Emlékeztetett, Esterházy a magyar párt elnökeként az első bécsi döntést követően is Szlovákiában maradt, védve a mintegy hetvenezer főt számláló töredékmagyarság érdekeit. Rámutatott: a felvidéki politikus a pozsonyi parlamentben egyedüliként nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt, és szót emelt Magyarország hitleri megszállása ellen is.
Fehér István beszédében kijelentette: az igazság csatát vesztett az akkori Szlovákiában, hiszen Esterházy egyetlen bűne a magyarság védelme volt.
Fehér a bírósági eljárást, melyen Esterházyt halálra ítélték, hazugnak nevezte, melyhez – mint fogalmazott – jókora bátorság és arcátlanság kellett. Hozzátette: az ítélettel a bírák erkölcsileg önmaguk, azaz a szlovák nemzet és a szlovák antifasizmus felett mondtak halálos ítéletet. Fehér István úgy látja: Esterházy János sorsa összefonódott a felvidéki magyarság sorsával, „őt és a magyarságot nem tettei és tevékenysége, hanem gyűlölet táplálta elfogultság alapján ítélik meg.” Hozzátette: amíg a Beneš-dekrétumok rendelkezéseit nem érvénytelenítik és Esterházy rehabilitálása el nem kezdődik, addig „minden barátságos gesztus: álszent képmutatás, vagy legfeljebb az egyéni jóindulat megnyilvánulása.”
A mártír-politikus emléktáblájának megkoszorúzása után Nagy János tartott előadást a Viking sörözőben, melyen a felvidéki szobrászművész Esterházy Jánosról, valamint saját művészetéről és alkotásairól is vallott. „Mindannyiunknak van egy küldetése, melyet Istentől kapunk, így jövünk a világra. Ez egy hivatás, ami a legmélyebben van az emberben, és kevesen vannak, akik megtalálják magukban. Akkor hiteles és jó egy művészi alkotás, ha az emberi léleknek ezeket a mélységeit tárja fel. Esterházy Jánosnak sok arca van, a róla készült alkotásaimban azonban a lelke mélyén lévő hivatástudatot kerestem, azt a valamit megragadni, amit az ember, ha meghal is, visz magával, mert a többi lényegtelen” – mondta Nagy János, akinek Esterházy Jánost ábrázoló csaknem két és félméteres bronzszobrát tavaly avatták fel Budapesten, a 12. kerületi Gesztenyéskertben.
Gróf Esterházy János 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben hunyt el. Halála évfordulóján Nyitrán Esterházy-konferenciával tisztelegtek, Prágában is emlékeznekBudapesten március 9-én rendeznek emlékünnepséget.

44480e44480l44480m44480n44480o44480p44480q

Felvidék.ma

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here