Kezdőlap RÉGIÓ Dél-Komárom: A magyar kultúrát ünnepeltük

Dél-Komárom: A magyar kultúrát ünnepeltük

36
MEGOSZTÁS

22Két napon át ünnepeltük a magyar kultúra napját városunkban. Január 22-én az 50 éves jubileumát ülő Egressy Béni Zeneiskolában került sor a Komárom Város Kultúrájáért Díj átadására, amit nagyszabású hangverseny követett, majd szombaton az észak-komáromi Kultúrpalota adott otthont egy közel kétórás műsorfolyamnak, ahol észak- és dél-komáromi művészek és csoportok léptek fel. Ünnepi beszédet mondott Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. A rendezvényt Hamrák Zsófia tanácsnokasszony szervezte.

A Komárom Város Kultúrájáért Díj odaítéléséről minden esztendőben a képviselő-testület dönt. Az elismerés olyan személyeknek vagy csoportoknak adható, aki vagy amely kiemelkedő tevékenységet végez kulturális, művészeti és közművelődési vonalon, vagy sokat tesz a közgyűjtemények illetve a magyar nyelv ápolása területén. A magyar kultúra napján dr. Molnár Attila polgármester Hajnal Dórának, a Komáromi Televízió munkatársának, és Szilli Ilonának, az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola tanárnőjének nyújtotta át az elismerő oklevelet.

Hajnal Dóra 2002-ben alapítója volt az azóta is nagy sikerrel működő Magyarock Dalszínháznak, ahol 5 évig énekelt, de ugyancsak szerepet vállalt a 2003-ban létrejött Délibáb Színház megszületésében is. Évekig énekelt a Fülke Zenei Egyesületben, és a Zsebsün Együttesben, melynek dalszövegírója és zeneszerzője volt. Közreműködött az Első Komáromi Antológiában, rendszeresen jelentek meg versei a felvidéki Dunatájban. Hajnal Dóra írta, és szerkesztette a Komáromi Újságot, évek óta a Komáromi Televízió szerkesztő-riportere.

Minden díjnak van értéke, függetlenül attól, hogy a sport vagy a kultúra vagy az oktatás területén adják át. Mindig örömmel énekeltem, zenéltem vagy verseltem. Ha ezzel másnak élményt adtam vagy valamilyen módon építettem a közösséget, akkor az még nagyobb boldogsággal tölt el – vallotta Hajnal Dóra a díj átvétele után.

Szilli Ilona Celldömölkön kezdte, majd Győrben folytatta zenei tanulmányait, diplomát 1989-ben szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 2010 óta vezeti az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola zongora tanszakát. Folyamatosan tovább képzi magát, korrepetitori munkássága szintén kiemelkedő. Rendszeresen készít fel növendékeket megyei és regionális versenyekre. Szorgalmas és odaadó munkájának eredménye az Egressy zongoraverseny.

– Pedagógiai munkám elismeréseként tekintek erre a díjra. A zeneiskolában közös célért dolgozunk. Ha valakivel megszerettetem a zongorázást, ha valakit, aki abba akarja hagyni a zenélést, újra motiválni tudok, ha szép eredményeket érünk el, az számomra hatalmas öröm – vallott a pedagógus.

A program az 50 éves jubileumát ünneplő iskola nagyszabású hangversenyével folytatódott, ahol felléptek a jelenlegi és egykori tanárok, diákok. Az ünnepségsorozat január 23-án az észak-komáromi Kultúrpalotában folytatódott, ahol idén első alkalommal ünnepelte a magyar kultúra napját a történelem viharai során kettészelt Komárom.

A Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövetének fővédnökségével megvalósult, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Balassi Intézet, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata és a Duna Menti Múzeum által támogatott ingyenes rendezvényen zsúfolásig megtelt annak patinás díszterme, ahol Fekete György, az MMA elnöke mondott ünnepi beszédet.

A „határtalanul komáromi“ ünnepségen az egyéb teendője miatt távolmaradó fővédnököt Harmati Zsolt, Magyarország szlovákiai nagykövetének első tanácsosa képviselte, az MMA képviseletében Fekete György elnök, a Pozsonyi Magyar Intézet – Balassi Intézet képviseletében dr. Molnár Imre, Dél-Komárom nevében dr. Molnár Attila polgármester, Észak-Komárom nevében Stubendek László polgármester és Knirs Imre alpolgármester, továbbá néhány komáromi díszpolgár, valamint a járási és városi hivatalok, illetve a helyi kulturális intézmények vezetői, s nem utolsósorban Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy, illetve Szíjjártó Jenő zeneszerző-karmester (1919-1986) több családtagja volt jelen.

Fekete György ünnepi beszéde elején felvidéki származású neje, Sunyovszky Szilvia színművész szeretetteljes üdvözletét tolmácsolta, aki családi elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. Majd amiatt érzett örömének adott hangot, hogy végre Észak- és Dél-Komárom együtt ünnepli a magyar kultúra napját, ami a Duna két oldalán élők jelképes összeölelkezésének is nevezhető. Azt is elmondta, hogy a jeles napot 1989 óta ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban Szatmárcsekén ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Magyarországon a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988 december végi ülésén tett felhívást, 1991-ben pedig kulturális államtitkárként éppen ő kapta feladatul a magyar kultúra napjának köztudatba történő bevezetését, hogy az mindenki közös ünnepévé váljon. Hozzáfűzte: ezen a napon kultúránk, kulturális értékeink jelentőségén kívül az ahhoz szorosan kapcsolódó oktatás és tudomány fontosságát is hangsúlyozni kell.

A Magyar Művészeti Akadémia elnöke hangsúlyozta: idén a magyar kultúra napja rangra emelkedett, hiszen világszerte a magyar összművészeti és össztudományos eredmények ünneplése zajlott-zajlik. Közel 2 ezer rendezvényen, azaz hozzávetőleg ötször annyin, mint az előző években emlékeznek meg világszínvonalú magyar kultúránk napjáról. Leszögezte: bőven van mire büszkének lennünk, kezdjük hát el becsülni nagyszerű teljesítményeinket, saját értékeinket és tehetségeinket, s e nemzeti büszkeséget örökítsük át az utódainkra is. Csodának nevezte, hogy a hajdani honfoglaló népek közül már csak a magyarság él, az anyanyelve is él, és kivételes tulajdonságokkal van-vagyunk felruházva. Végül a Jóisten áldását kérte mindazokra, akik a magyar kultúra napjának megünneplésében bárhol, bármilyen módon részt vesznek, őrizve és gazdagítva kulturális kincseinket.

A beszédet követő közel kétórás műsorfüzér Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház színművész-igazgatójának szavalatával (József Attila: A Dunánál) kezdődött. Majd a gyönyörű népviseletet magára öltő Bedecs Ilona, dél-komáromi népdalénekes, a Duna Népdalkör Pro Urbe-díjas vezetője dalolta el az Elindultam szép hazámból…, a Komáromi domború híd alatt… és a további csodálatos népdalokat. Utána az észak-komáromi városi művelődési központ és a Jókai Alapiskola Stirber Lajos karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja által vezényelt Gaudium vegyeskara és hangszeres kamaraegyüttese szórakoztatta a hallgatóságot. Előadásukban részletek hangzottak el a János Vitéz című daljátékból, a Hamburgi menyasszony című operettből és a Honfoglalásból. Közreműködött Grassl Ferdinánd és Pfeiferlik Tamás szólóénekes, valamint Nagy Ferenc észak-komáromi versmondó.

Dráfi Mátyás, a Komáromi Jókai Színház érdemes és Jászai Mari-díjas színművésze a magyar kultúrkincs igaz magyar közvetítőjének számít. Ez alkalommal előbb George Bernard Shaw drámaíró amerikai CBC-nek adott interjújából idézte a magyar nyelvet dicsőítő részletet: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit”. Majd Teller Ede atomfizikus azon kijelentésére emlékeztetett, amelyben beismerte: ha nem Ady Endre nyelvén ismerte volna meg a világot, akkor aligha vitte volna többre egy átlagos középiskolai tanárnál. Végül Ady A Duna vallomása című versét adta elő a többszáz fős közönségnek.

Ezt követően az észak-komáromi vmk és Csemadok-alapszervezet fennállásának 35. évfordulóját tavaly ünneplő Concordia vegyeskar Stubendek István vezényletével Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz, Bárdos Lajos Boldogasszony és Karai József Estéli nótázás című zeneműveit adta elő. Zongorán közreműködött Pálinkásné Andrássy Zsuzsanna. Végül a Komáromi Kamarazenekari Egyesület Medveczky Szabolcs karnagy vezényletével Erkel Ferenc Sirató, Kodály Zoltán Adagio, Bartók Béla Román táncok és Szíjjártó Jenő Zoborvidéki lakodalmas című műveit mutatta be. Az utolsó darab kapcsán közreműködött a nagykéri Mórinca Kamara Táncegyüttes, amely Ölveczky Mónika és Ölveczky Árpád koreográfus-pedagógus látványos összeállítását mutatta be. A szívmelengető est a Szózat és a Himnusz közös eléneklésével zárult.

(Forrás: komarom.hu / hírek.sk – miskó -)
Galéria: A magyar kultúrát ünnepeltük

komarom.hu

politikai hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here