HAZA KÜLFÖLD Cseh politikus: a Benes-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállamban

Cseh politikus: a Benes-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállamban

1011
hirdetés

A Benes-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállam jogrendjében, és hiba, ha az ellenkező véleményekre Prága nem reagál – állítja Milan Stech, a cseh parlament felsőházának elnöke.

    A cseh politikus erről szombaton, a Prágától északnyugatra fekvő Lidicében beszélt, azon az emlékünnepségen, amelyen megemlékeztek a település nácik általi felégetésének 72. évfordulójáról.
    Milan Stech a bajor tartományi szociális miniszter, Emilie Müller kijelentésére reagált, aki a közelmúltban Csehországnak címezve azt mondta, hogy a Benes-dekrétumoknak nincs helyük egy európai jogállam jogrendjében.
    A szenátus elnöke az emlékünnepségen bírálta a német politikus kijelentését. „Éppen ellenkezőleg, a Benes-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállam jogrendjében, és hiba, hogy egy ilyen kijelentés felett csak úgy átsiklunk, nem reagálunk rá” – szögezte le a szociáldemokrata Milan Stech.
    Lidicét azután pusztították el a nácik, hogy a londoni emigráns cseh kormány által küldött ejtőernyősök 1942. május 27-én Prágában merényletet követtek el Reinhard Heydrich, a nácik által életre hívott és megszállt Cseh-Morva Protektorátus helytartója ellen, aki sebeibe belehalt. Ezután rendelték el a németek június 10-én Lidice, majd két hét múlva Lezáky teljes megsemmisítését. A lakosokat agyonlőtték, illetve koncentrációs táborba hurcolták.
    Edvard Benes csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, és vagyonukat elkobozták. Mintegy hárommillió németet később kitelepítettek az országból. A szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A csehszlovák hatóságok ezért a „magyar kérdést” más eszközökkel, lakosságcserével, illetve a felvidéki magyarság úgynevezett reszlovakizációjával próbálták „megoldani”.
    A dekrétumok továbbra is részét képezik a cseh és a szlovák jogrendnek, de Prága és Pozsony is egybehangzóan azt állítja, hogy minderre a háború után kialakult status quo megőrzése érdekében van szükség, és a jogszabályokat ma a gyakorlatban már nem alkalmazzák. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy számos hatósági döntés – elsősorban kárpótlási ügyekben – hivatkozik az állítólag már nem alkalmazott dekrétumokra.

MTI

hirdetés
Previous articleKiska boldog magyarjai és az autonómia, mint idegen elem
Next articleBerényi: a felvidéki magyarság megmaradását célzó lépések felkarolásával segíthetne az új szlovák államfő