HAZA vélemény Csáky Pál: a petíciós jog gyakorlása a demokrácia szintjének fokmérője

Csáky Pál: a petíciós jog gyakorlása a demokrácia szintjének fokmérője

826
hirdetés

420260_342840109087144_1968046500_nA petíciós jog gyakorlása a demokrácia szintjének egyik fokmérője európai szinten és a tagállamokban is – hangsúlyozta Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti (EP-) képviselője, az EP petíciós bizottságának alelnöke kedden Brüsszelben, a parlamenti szakbizottság által szervezett nyilvános meghallgatáson.

    „Európában e tekintetben az északi országok vezetnek” – tette hozzá.
    Csáky elmondta, hogy tapasztalata szerint sok állampolgár bizalommal fordul mind az EP petíciós bizottságához, mind pedig a nemzeti ombudsmanokhoz. Az Európai Parlament petíciós bizottságában és az ombudsmanokban meg is van a kellő  jóakarat, viszont nem minden politikai vagy társadalmi partner fogadja kellő súllyal a petíciókat – állapította meg.
    A néppárti EP-képviselő szerint arra kellene törekedni, hogy nemzeti szinten komolyabban vegyék az ombudsmanok  tevékenységét, illetve hogy az EP petíciós bizottságával az Európai Bizottság – az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye – hatékonyabban működjön együtt.
    A meghallgatáson – Csáky Pál kezdeményezésére – szót kapott Jana Dubovcová szlovák ombudsman, aki a szlovák belügyminisztérium eljárását bírálva felidézte a peredi népszavazás ügyét.
    Pered hétszáz évnél is régebbi, zömmel ma is magyarok lakta szlovákiai település, amelyet 1948-ban az akkori kommunista közigazgatás Tesedíkovóra nevezett át. A faluban 2012. március 11-én helyi népszavazást tartottak, amelyen a választásra jogosultak 64,47 százaléka vett részt, és a 2049 szavazóból 1341 támogatta a történelmi Pered elnevezés visszaállítását.
    A szlovák belügyminisztérium ajánlása alapján azonban 2013. október 16-án Robert Fico kabinetje elutasította az önkormányzat azon igényét, hogy ismét a történelmi magyar nevet használhassa. A település lakosságának döntését a szlovák kormány a belügyi tárca által megfogalmazott azon álláspontra hivatkozva utasította el, amely szerint a névváltoztatás sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvényt.
    Dubovcová a brüsszeli meghallgatáson felhívta a figyelmet arra, hogy a demokratikus jogok gyakorlati érvényesüléséhez a politikai kultúrának is el kell érnie egy bizonyos szintet. Csáky Pál méltatta a szlovák ombudsman hozzáállását, ugyanakkor a szlovákiai helyzetet illetően borúlátó volt: úgy vélekedett, hogy a szlovák kormány valószínűleg el fogja utasítani azt a petíciót is, amelyet 26 ezren írtak alá, tiltakozva a kisebbségi oktatásügy feltételeinek szlovákiai korlátozása ellen.


MTI

fotó: facebook

hirdetés
Previous articleSmart forfour 1.0 52 kW proxy: Zsebcirkáló négy keréken
Next articleFico: Szlovákia fontolóra veszi népszavazás kiírását a menekültkérdésben