Kezdőlap DUNATÁJ Csak nézünk mint a moziban

Csak nézünk mint a moziban

63
MEGOSZTÁS

MOZI1Cinema, mozgókép, mozi – a tizenkilencedik századvég gyermeke, a huszadik század csodája és a második évezred nagy túlélője, kispénzű milliók mesés álomba ringató szórakoztatója. Nemzedékek nőttek fel a nagy varázslaton, amely egy besötétített helyiségben elhelyezett fehér vásznon pergett le, s miközben szemkápráztató gyorsasággal képkocka képkockát követett, annak ritmusában villódzott a sötétségbe hasító fénykúp. A francia Lumiére fivérek Párizsban alighogy bemutatták világra szóló találmányukat, két év múlva, 1897 tavaszán már a komáromiakat is elbűvölte, s azóta is a hatása alatt tartja a nagy csoda, a mozi.

Hunyjuk be szemünket és néhány pillanatra repüljünk vissza gondolatban dédapáink, dédanyáink Komáromába. Az akkori Baross utca Kis-hídra vezető emelkedője két részre osztotta a szépen gondozott Darányi-ligetet, s annak jobb oldalán, a Grand kávéház impozáns épületével szemben húzódott meg szerényen egy háromszögletű homlokzattal ellátott pavilonszerű épület, amelyben színi előadások, varietéműsorok és egyebek szórakoztatták a nagyérdemű közönséget. A régi színezett képes levelezőlapon még jól kivehető az épület homlokzatán díszelgő felirat: APOLLO. MOZI2Az említett év tavaszán történt, hogy egy szép napon az egyik előadás szünetében a szórakoztató intézmény tulajdonosa jócskán meglepte a közönséget. Elsötétült a terem, vakító fénysugár kúpja hasított a levegőbe és egy sebtében kifeszített fehér vásznon képek jelentek meg. De nem ám akármilyenek! Ugyanis ezek a képek mozogtak… Az ámuló hölgyek és urak, tisztek, bakák és szerelmes cselédlányok akkor még bizonyára nem gondolták, hogy történelmi pillanatok tanúi. Komáromban is közel 120 éve tartó hódító útjára indult a mozgókép, azaz a mozi. A helyi lapok rendre közölték, hogy a mozgóképszínházban mely napokon milyen filmeket vetítettek. Ma már legfeljebb a technikai tökéletlenségükön derülnénk a zongorakíséret mellett vetített csacskaságok láttán, akkor azonban estéről estére elcsodálkozhatott a közönség azon, hogy a képek életszerűen mozogtak. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a kinematográfia is sokat fejlődött, a film megszólalt, idővel színessé, szélesvásznúvá, majd 70 milliméteressé vált, s ma már a háromdimenziós sem ejti olyan nagyon ámulatba a mozilátogató közönséget, mint a hajdani nagy csoda, amikor a vetített állókép megmozdult. S amiként csak régi képeslapok őrzik a mesésen szép Dunaparti Darányi-liget emlékét, az első komáromi mozi épületének is csak hűlt helyét találjuk. Amikor a kikötőt építették, 1927-ben az épület átadta helyét a síneknek és darupályáknak. A mozi azonban nem halt meg, mert a mozi örök! S mi több, újabb, szebb otthonba költözött. A városközpontban emelkedő neogótikus Tiszti pavilon dísztermébe. Telt, múlt az idő, s úgy egy évizedre rá Tromler Miklós, az akkori Központi Kávéház, a későbbi Centrál tulajdonosa korszerűsítette az épületet, miközben 1937-ben megvásárolta a szomszédos telket. Azon is épületet emelt, amelyet a szórakozás szolgálatába állított. Hangversenyterem, egy további kisebb terem kapott benne helyet és tetőteraszt is kialakítottak. Ennek az épületnek a későbbi átalakítása révén jött létre a Tatra mozi, amely a közelmúltig szolgálta a komáromi mozilátogatókat, azonban műszaki szempontból olyannyira elavult, hogy évekkel ezelőtt becsukta kapuit. A komáromiak mozilátogatás céljából felkereshették a túlparti Jókai mozit, vagy átugorhattak Győrbe, illetve Tatabányára. A komáromi mozi a mesebeli főnixmadár módjára most ébredezik tetszhalálából, hogy megfiatalodva és korszerűsödve ismét szélesre tárja kapuit.

Tehát éljen sokáig a komáromi mozi!

NÉMETH ISTVÁN

Átadták a felújított TÁTRA mozit!

Kedden megtörtént az ünnepélyes átadás, szerdától pedig napi rendszerességgel vetíti filmjeit a komáromi Tátra mozi. Ryšavý Boldizsár, a beruházó akár nyugodtan hátra is dőlhetnek a karosszékében, hiszen egyedülálló munkája eredményeképp egy megújult, légkondicionált, korszerű mozit adott a városnak. Kevesen tudják azonban, hogy talán még évMOZI3ek múltán is megjelenik rémálmaiban az a kép, amely akkor fogadta, amikor MOZI4elkezdte az épület felújítását. Valójában csak a mennyezet megbontása után derült ki, hogy addigi működése során már életveszélyes állapotban volt a mozi épülete. Ezekután már erős kételyekkel látott hozzá a padlózat felbontásához, amelyet addig oly jótékonyan elfedett a PVC-burkolat. Bizony, a padlózatot a korábbi felújítás során az olajozott, szétmálló rétegre erősítették, így azután közel félméteres mélységben kellett kitakarítani a nézőtér talaját. Summa summárum, a Tátra mozi külső homlokzatán kívül nem sok maradt a régi épületből. Ennek ellenére MOZI5Boldi, a tőle megszokott eltökéltséggel fogott neki a felújításnak. A vetítőből kidobták a régi, szénszálas Meopta vetítőt, szakemberekkel egyeztetett a hangtechnikáról, a modern vetítőgépről, napjaink divatos moziszékeiről. Igaz, a korábbi hatalmas kályhákat idővel már a Tátra moziban is központi fűtésre cserélték, Ryšavýék azonban a teljes épületbe légkondicionálást vezettettek be, így télen és nyáron is kellemes hőmérsékleten lehet majd a mozgóképvilág legújabb alkotásaival megismerkedni. Elsősorban 2D-s és 3D-s filmeket vetítenek majd a 160 férőhelyes moziban, ahol közismert filmes személyiségekről elnevezett sorokba lehet majd – akár elektronikus úton is – jegyet váltani. A vetítővászon előtti tér viszont alkalmas kamarazenélésre, kisoperák, esetleg kisszínpadi művek előadására. És ha más nem is, mi értékeljük Boldi tevékenységét, kitartását és a mozinézők nevében ezúton fejezzük ki köszönetünket a járási székhely újabb kulturális létesítményéért.

DUNATÁJ HETILAP 33/2016

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here