HAZA Egyéb Az EU tagországok közül Szlovákia lakossága ért egyet a legkevésbé a menedékkérők...

Az EU tagországok közül Szlovákia lakossága ért egyet a legkevésbé a menedékkérők „jobb” újraelosztásával

879
hirdetés

Zákány, 2015. október 16. A horvát-magyar zöldhatáron érkezett illegális bevándorlók a Hegyeshalom felé induló vonaton Gyékényes vasútállomáson, Zákánynál 2015. október 16-án. Ezen a napon éjféltõl Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt. MTI Fotó: Varga György

Az Európai Unió (EU) összes tagországa közül Szlovákiában ért egyet a lakosság legalacsonyabb hányada – a megkérdezettek 31 százaléka – a kontinensre érkező menedékkérők „jobb” újraelosztásával – derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményeit az Európai Parlament (EP) információs irodájának munkatársai ismertettek pénteken Pozsonyban.

    Az EP megbízása alapján végzett felmérés, amelyben a migránsválsággal kapcsolatos kérdéseket tettek fel, szeptember végén készült több mint 28 ezer ember megkérdezésével, egyidejűleg az EU összes tagországában.
    A felmérés egyik kérdése így hangzott: „Egyetért azzal, hogy a menedékkérőket jobban kellene elosztani az összes EU tagország között?”
    Erre a kérdésre az igennel válaszolók aránya az összes uniós tagország közül Szlovákiában volt a legalacsonyabb, mindössze 31 százalékot tett ki, míg a megkérdezettek 60 százaléka határozottan elutasította a felvetést.
    A menedékkérők (a jelenleginél) „jobb” újraelosztását még a szlovákiai aránynál is magasabb mértékben utasították el Csehországban, ahol a megkérdezettek 61 százaléka volt ellene, 33 százalékuk pedig támogatta.
    A kérdésre választ adók közül Németországban volt a legmagasabb a menedékkérők „jobb” újraelosztását támogatók aránya (97 százalék), miközben Magyarországon a megkérdezettek 64 százaléka vélekedett ugyanígy.
    Az uniós felmérésben résztvevők válaszai között az egyes országok viszonylatában igen nagy eltérések mutatkoznak. Ez elemzői vélemények szerint részint annak köszönhető, hogy a felmérésben feltett kérdés többféleképpen is értelmezhető, de annak is, hogy a válaszadók között jelentős eltérések vannak a tekintetben, hogy országukat eddig mennyire érintették közvetlenül a migránsválság következményei.
    A felmérés készítői egy másik kérdésben arra keresték a választ, hogy a válaszadók mennyire értenek egyet azzal az állítással, hogy a migránsválság tekintetében több döntést kellene meghozni uniós szinten. A migránskérdésben az uniós szintű döntéshozatal erősítését a legnagyobb mértékben a ciprusiak (81 százalék), illetve Németország lakosai (80 százalék) támogatták, ugyanakkor az ilyen választ adók aránya az összes tagország közül Szlovákiában, Lengyelországban és Észtországban volt a legalacsonyabb, egyaránt 40 százalékot tett ki. Magyarországon a megkérdezettek 69 százaléka válaszolt így.
    Az egyes tagországok lakosai által adott válaszokban magas volt az eltérések aránya arra a kérdésre is, hogy a megkérdezettek mennyire érzik úgy, hogy a legális migránsokra szüksége van országuk egyes gazdasági ágazatainak. Erre a kérdésre igen választ a legnagyobb arányban Svédországban (79 százalék), Luxemburgban (77 százalék), illetve Németországban (72 százalék) adtak a felmérés résztvevői, míg a legalacsonyabb mértékben Szlovákiában és Cipruson (a válaszadók 31 százaléka), Csehországban (36 százalék) és Magyarországon (38 százalék) vélekedtek így.


MTI

hirdetés
Previous articleAz EU lakosságának közel egynegyedét fenyegeti elszegényedés
Next articleNyílt napok az Ipari Szakközépiskolában