Kezdőlap DUNATÁJ A komáromi Erzsébet-híd tervezője

A komáromi Erzsébet-híd tervezője

97
MEGOSZTÁS

FEKETEHAZYAz esztétikai tartalmat is hordozó mérnöki alkotások zseniális tervezőinek a sorsa – kevés kivétellel – idővel a feledés, holott az általuk megálmodott építmények olykor évszázadokon át szolgálják az utánuk jövő nemzedékeket. Nevüket és munkásságukat legfeljebb szűkebb szakmai berkekben, esetleg az ipar vagy technikatörténet lapjain őrzik. Példáért nekünk sem kell messzire mennünk, mert vajon kinek, mikor és miért jutna eszébe Feketeházy János neve, miközben nap mint nap áthalad a túlsó partra a komáromi  Erzsébet-hídon? Hogy ki is volt Feketeházy? Nem csoda, ha nem tudjuk, hiszen a magyarországi hídfőnél elhelyezett emléktábla meg sem említi a nevét…

Nagy történelmi korszakon átívelő életpályát futott be Feketeházy János, hiszen még a reformkorban születetett (1842. május 16.) Vágsellyén, gyermekként megélte az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot, a Bach korszak elnyomatását, majd a kieegyezés után az első magyar mérnöknemzedék egyik kiválóságaként működött. Nyugdíjasként átélte az első világháborút, megélte Trianont, s szülővárosában, de immár egy új, idegen ország polgáraként hunyta le a szemét. Életrajzírói feljegyezték, hogy cseh származású apa, Feketeházy Domonkos (eredetileg:Černohaus) és Fekete Anna hat gyermekének egyikeként született Vágsellyén. A családfő kántortanító volt, s a népes család az iskola épületében lakott. Az éles eszű gyerek szülővárosában járt elemibe, majd Nagyszombatban és a nyitrai piarista gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait. A műszaki pályát választotta és többek buzdítására előbb a bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult, ahol 1866-ban mérnöki oklevelet szerzett. A fiatal mérnök kezdetben még nem tért haza, friss diplomával a zsebében gyakornokként részt vett a Boszporusz-csatorna építésében, majd a bécs-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezést követően hazatért, ahol 1873-ban a Magyar Királyi Államvasutaknál kapott állást és ott dolgozott 1892-ig, amikoris főmérnökként nyugdíjba vonult. Hazatért Vágsellyére, ahol tevékeny tagja volt a helyi Casino Egyesületnek. Egy szerencsétlen baleset következtében 1923-ban amputálni kellett a lábát. Szülővárosában hunyt el 1927. október 31-én. Vágsellyén emlékszoba és –tábla őrzi a nevét. A különböző vasszerkezetek kiváló tervezőjeként szakterületén nemzetközi ismertségre tett szert. Mozdonyfordító zsámolyát, amelyet a MÁV számára tervezett, külföldön is alkalmazták. Számos hídtípust tervezett az osztrák-magyar hadsereg számára. A szakfolyóiratok rendszeresen közölték írásait, többek között rendszeres munkatársa volt a Magyar Mérnök és Építészegylet című lapoknak is. Feketeházy részt vett valamennyi 1912 előtt felépített magyarországi vasúti híd tervezésében. Nevéhez fűződik többek között a budapesti Fővámház, az Operaház és a Keleti pályaudvar tetőszerkezetének a tervezése. Nagyobb hídszerkezetei közé tartozik a budapesti első összekötő vasúti híd, a Tiszán átívelő vasúti híd, a szegedi közúti Tisza-híd, a komáromi Erzsébet-híd, az Esztergom-párkányi Mária Valéria-híd, s végül, de nem utolsósorban a budapesti Ferenc József-híd (ma:Szabadság-híd). Budapesten utcát neveztek el Feketeházy Jánosról.

Németh István

DUNATÁJ HETILAP

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here