2003 áprilisában a Selye János Gimnázium igazgatója Andruskó Imre kezdeményezésére iskolánk a Komáromi Zsidó Hitközséggel együtt Holokauszt-emléknapot rendezett. A program célja az volt, hogy megismertesse a komáromi gimnázium tanulóit a vészkorszak történetével, valamint az, hogy a formális és informális oktatás módszereivel emléket állítson Komárom és környéke egykori zsidó lakosainak. Azóta minden év szeptemberében emléknapot szervezünk. Évente több alkalommal megpróbáljuk a felnövekvő korosztály számára tanárok és a neves vendégelőadók tanúságtétele révén egyértelművé tenni, hogy a múlt felkiáltójelei a mai társadalom számára is intőjelek. Több vendégelőadónk volt már Izraelből, Magyarországról, többször járt nálunk a Komáromi Zsidó Hitközség alelnöke, Dr. Novák Tamás vagy a Jókai Gimnázium történelemtanára, Beró László. Chava Baruch, a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet tanára „A Holokauszt mint pedagógiai-módszertani kihívás“ címmel tartott előadást. Képek bemutatásával is érzékeltette a Holokauszt fogalmát. Mindezzel megerősítette a résztvevőkben azt, hogy a Holokauszt páratlanul nagy tragédia és bűntény az emberiség történetében, amivel mindenképpen kiemelten kell foglalkozni az oktatásban. A pedagógiai elvek tisztázása után Chava Baruch beszélgetést vezetett a Holokauszt tanításáról.
Iskolánk köztudottan sok tanulmányutat szervez nem csupán szűkebb pátriánkon belül, tanulóink Európa számos országában jelen vannak egy-egy tanév folyamán. Szénássy Edit némettanár kétszer is lengyelországi autóbusz-kirándulást szervezett, amelynek köszönhetően gimnazistáink átélhették a holokauszt egyik legdrámaibb emlékhelyének torokszorító hangulatát az auschwitzi és birkenaui haláltáborokban.
Diákjaival immár nyolcadik alkalommal kapcsolódik be magyartanárunk a dr. Kardos Albert Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenybe. A hagyományosan három fordulóból álló szavalóverseny első részében zsidó származású írók, költők alkotásait tolmácsolják a szavalók, majd következik a szabadon választott művek előadása. Az eddigi nyolc év alatt hét 1. hely, három 2. helyezés és egy 3. hely született. Gimnáziumunk jó kapcsolatot ápol a Komáromi Zsidó Hitközséggel, minden évben diákjaink ellátogatnak nemcsak a hitközségbe, de a zsinagógába és a temetőbe is. A Paszternák testvérek – mindketten iskolánk volt diákjai – többször voltak már nálunk, különböző interaktív programokkal színesítették előadásainkat. Tanáraink közül hárman Kehila haver-díjasok, melyet azon nem zsidó emberek kaphatnak, akik sokat tettek, tesznek a zsidó hagyományok, kultúra ápolásáért, a közösségek emlékének megőrzéséért.
Több éve szeretnék diákjainkkal részt venni az Élet menetén, idén sikerülni fog! Ez egy 1988 óta működő nemzetközi oktatási program. Célja, hogy a holokauszt tényét és a mára vonatkozó tanulságait oktassa, s ezzel a jelent és a jövőt szolgálja. Az egykori halál menete, az Auschwitzból Birkenauba vezető három kilométeres út e rendezvény által az „Élet Menetévé” válik minden évben, a holokauszt nemzetközi emléknapján. Ma már 55 országból érkeznek fiatalok és idősek, zsidók és nem zsidók Lengyelországba, a legnagyobb, a második világháború idején épült és működő haláltábor-komplexumból fennmaradt emlékhelyre. A program április 10-13. között zajlik, előtte diákjaink felkészítő szemináriumokon vesznek részt, hogy felkészítsék őket arra, ami ott vár rájuk, mind történelmileg, mind lelkileg.
Úgy gondolom, hogy aki ezt személyesen látja, nem lesz holokauszt tagadó, rasszista, gyűlölködő. A téma örök, az aktualitása annál inkább az. Hazánkban és szerte a világon a diákok toleranciára és aktív állampolgárságra nevelése nem csupán a tananyag része, hanem valljuk be, egyre sürgetőbb aktuális feladat is. A diákokhoz pedig olyan módon kell eljuttatni egy-egy történelmi korszak eseményeit és az azokból levont vagy levonni kívánt következtetéseket, amelyek nemcsak egyfajta megelőző célt szolgálnak a jövőre nézve, hanem le is kötik az Y-generációt.
Králik Zsuzsanna főszervező
